A válság miatt lassult az amerikai gazdaság potenciális növekedési üteme. A 7,9 százalékos munkanélküliség még mindig 2-2,5 százalékkal magasabb az elfogadhatónál. Ha jövőre érvénybe lépnek az adóemelések és a kiadáscsökkentések, recesszió lesz. Ezt mondta magyar idő szerint kedden késő este New Yorkban Ben Bernanke, az amerikai jegybank (Fed) elnöke.

Felszólalásában sürgette a megállapodást az általa „fiskális szirtnek” nevezett veszély elhárításáról, azaz a mielőbbi alkut a gazdasági visszaesés elkerülésére. Ha sikerülne ésszerű, az államadósságot hosszabb távon mérséklő fiskális programban megállapodni, akkor 2013 jó éve lehetne az amerikai gazdaságnak – vélte.

A New York-i tőzsde vezető indexe Bernanke beszédére reagálva eséssel zárt. Igaz, a Hewlett-Packard is nagy veszteséget jelentett. Az elemzők szerint ugyanakkor az előadás hangneme inkább bizakodó volt, de a sok bizonytalanság miatt egyben óvatos is.

Azt magyarázta Bernanke, hogy a pénzügyi válság miatt a potenciális kibocsátás növekedési üteme lassult, a 2009 után mért évi átlagos kétszázalékos ütem elmarad a recesszió előtti 2,5 százaléktól. A krízisben megugrott a munkanélküliség, elérve a tíz százalékot.

Sokan tartósan állás nélkül maradtak, szakképzett emberek kerültek ki a munkaerőpiacról, mérséklődött a termelékenység, szigorúvá váltak a hitelfeltételek. A megannyi bizonytalanság miatt a cégek nem alkalmazták a rendelkezésre álló új technológiákat, és új vállalkozások sem jöttek létre.

A fellendülés iramát több tényező is visszafogja. A múlt heti atlantai beszédéhez hasonlóan Bernanke most is kitért a lakáspiac állapotára, ami javul ugyan, de nem kellőképpen. Még mindig sok az eladatlan és árverésre váró lakás és családi ház, a jelzáloghitellel rendelkező amerikaiak húsz százaléka többel tartozik, mint amekkora az ingatlana értéke. A hitelintézetek átestek a ló túlsó oldalára, és túlszigorították a kölcsönök feltételeit.

A kibontakozást akadályozó második tényező a pénzügyi rendszer, amelynek helyzete szintén javul. A bankok tőkehelyzete erősebb, de továbbra is jellemző a kockázatkerülés.

A harmadik tényező Európa, a negyedik pedig a fiskális politika. A válság során a szövetségi kormány lazított a költségvetésen: a deficit a GDP arányában meghaladta a tíz százalékot. Ám közben a szövetségi államok megszorításokra kényszerültek. Az állami és helyi kormányzatok összesen 600 ezer embert bocsátottak el, és húsz százalékkal kevesebbet költöttek infrastrukturális beruházásokra.

A folyamat most megfordul, mert ahogy javul a helyzet, az állami és helyi kormányzatok többet költenek, miközben a szövetségi büdzsé a jelenleg a GDP hét százaléka feletti deficit csökkentésére kényszerül. A bökkenő az Bernanke szerint, hogy a kedvező helyi hatásokat bőven ellensúlyozza a szövetségi állam által alkalmazott megszorítás.

Nagy kérdés, súlyos bizonytalansági tényező, miként oldja fel a Fehér Ház és a kongresszus az átmenetinek szánt korábbi adócsökkentések kifutásából következő adóemelési hullám és a tervezett kiadáskurtítások feszültségét. Azaz vissza tud-e lépni a fiskális szirt széléről. Bernanke is idézte a kongresszusi költségvetési iroda (CBO) lapunk által is ismertetett számításait, hogy semmi sem változik, jövőre recesszió jöhet.

Ez a furcsa helyzet annak nyomán alakult ki, hogy az államadósság plafonját emelni kellett, s Obama elnök felkért egy bizottságot a deficit csökkentésének kidolgozására. Ők a demokraták és a republikánusok éles szembenállása miatt nem jutottak dűlőre. Abban viszont megegyeztek, hogy 2013 januárjától automatikusan drasztikus adóemelési és kiadáslefaragási program kezdődik, hacsak az utolsó pillanatban mégis meg nem állapodnak.

Az automatikusan életbe lépő intézkedések nyomán a CBO számításai szerint a 2013-as pénzügyi évben a GDP négy százalékára ereszkedik a hiány, azaz nagyjából 500 milliárd dollárral csökken, és a gazdaság fél százalékkal zsugorodik, mielőtt növekedésnek indulna.

Néhány év alatt a hiány a GDP egy százaléka alá ereszkedne, s az államadósság is megcsappanna. Ám Bernanke emlékeztetett a CBO lapunkban is bemutatott másik számsorára is, hogy egy alternatív, a recessziót elkerülő fiskális pálya mentén a hiány még 2018-ban is négy százalék körül alakulna, az államadósság pedig emelkedne.

Tavasszal újra elő kell venni az adósságplafon további emelésének az ügyét. Vagyis igen nehéz fiskális döntések előtt áll az ország. Olyan megoldásra lenne szükség, amely támogatja a fellendülést, de hosszabb távon egyre kisebb államadóssági arányt vetít előre.

A jegybank mindent megtesz a gazdasági növekedés ösztönzéséért – hangoztatta Bernanke –, de eszközei nem végtelenek. Önmagában a Fed nem is lehet csodaszer. Képtelen lenne arra, hogy a fiskális szirtről lezuhanó gazdaságot megvédje a káros hatásoktól.

A jelenlegi fiskális bizonytalanság visszafogja a gazdaságot, a vállalatok és a háztartások beruházásait és költését. Előadását azzal zárta a Fed elnöke, hogy egy világos és képzelőerőt sugalló megállapodás nyomán jó éve lehetne 2013 az amerikai gazdaságnak.