Bérkompenzáció: Újabb labdát gurítottak a Matolcsy-tárcának
A Nemzetgazdasági Minisztériumtól várja a megoldást a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a hazai munkaerő-kölcsönző cégek nevében, utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a kormány bérkompenzációs szabályozása miatt. Mivel a kölcsönbevevő cégek bérpolitikájára a kölcsönbe adóknak nincs hatásuk és a kölcsönzött dolgozók bérezését is ehhez kell igazítaniuk, nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly.
Ebből kifolyólag, hacsak nem nyelik le a különbözetet, a munkaerő-kölcsönzők eleshetnek közbeszerzésektől, állami támogatásoktól, sőt a teljes elvárt béremelés terheit enyhítő adókedvezménytől. Ha viszont átvállalják, egy esetleges csődöt kockáztatnak meg, vagy a kölcsönzést teszik drágábbá, ami elbocsátási hullámot indíthat el. Szerintük a probléma a bérkompenzációról szóló jogszabály apró módosításával megoldható. A szövetség már megküldte a javaslatát a szaktárcának, s most várja a választ.
A munkaerő-kölcsönző cégek 130 ezer embert foglalkoztattak tavaly, ennyi főt kölcsönöztek ki hazai cégekhez. A munkáltatói jogok megoszlanak a kölcsönbe adó és a kölcsönző vállalkozások között, a munkaviszony az előbbivel jön létre, a konkrét foglalkoztatás azonban utóbbihoz kötődik.
Éppen ezért, ennél az atipikus foglalkoztatási formánál nagyon nehéz alkalmazni a kormány bérkompenzációs politikáját. E szerint ugyanis ahhoz, hogy egy vállalkozás indulhasson közbeszerzéseken és különböző pályázatokon, bruttó 217 ezer forintos fizetés alatt, legalább a munkavállalói kétharmadánál, fel kell annyira emelnie a béreket, hogy nettóban ne vigyenek haza kevesebbet, mint tavaly. Akkor, ha az emelésekhez élni szeretnének az állami segítséggel – így az emelésnek csak öt százaléka esik a munkáltatóra, a többi nagyobbik részt az állam állja adókedvezmény formájában -, az úgynevezett bérkompenzációval is, valamennyi foglalkoztatott esetében meg kell őrizniük a nettó pozíciókat.
Probléma akkor van, amikor több kölcsönbevevő cég dönt úgy, hogy nem hajtja végre az elvárt emelést, mert sem közbeszerzéseken nem akar indulni, sem a bérkompenzációra nincs szüksége - mert mondjuk, legfeljebb az új minimálbér által érintett munkakörökben tudja megemeli a fizetéseket, e fölötti bérek esetén nem emel – mondta Köves Balázs, a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. értékesítési és marketing vezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének alelnöke.
Ebben az esetben nem csak a kölcsönbe vevő, hanem a munkaerő-kölcsönző cég is érintett a szankciókban, hiszen az összes többi foglalkoztatottja esetében is elesik az állami bérkompenzációtól, melyet az elvárt béremelést egyébként végrehajtó ügyfelei részére sem tud jóváírni. Az, hogy a kölcsönzők nem indulhatnak közbeszerzéseken, különösen nagy gond, mert a közszférában is számos helyen alkalmaznak kölcsönzötteket – tette hozzá Köves Balázs. Bonyolítja a helyzetet egy tavaly december óta érvényben levő uniós irányelv is, amely szerint főszabályként a kölcsönzött munkavállalók a „belsős” foglalkoztatottakkal azonos juttatásokra jogosultak. Ezért a kölcsönző cégnek kötelessége megadni a kölcsönzötteknek a megrendelői által, saját munkavállalóiknak biztosított béreket, juttatásokat.
Köves Balázs szerint a kölcsönző cégeknek két lehetőségük van. Vagy megpróbálják az extra többletköltséget ráhárítani ügyfeleikre, ezzel megdrágítva a kölcsönzést, vagy maguk finanszírozzák a különbözetet. Mint mondta, ez utóbbi megoldás a kölcsönző cégek veszteségessé válását, csődjét okozná, előbbi pedig a kölcsönzés létjogosultságát befolyásolná hátrányosan. Az érintett cégek tehát valós döntési szabadság nélkül maradtak – jelentette ki.
Előbbi még „csak” a vállalkozások problémája, de a hatás tovább gyűrűzik. Az elmúlt két évben az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre. A cégek ugyanis jellemzően nem tudtak, akartak, mertek belsős állományt bővíteni. Ráadásul uniós statisztikák szerint a kölcsönzésen keresztül megvalósult munkahelyek 70 százaléka nem jött volna létre, a feladatot túlórával - vagy más új munkahelyeket nem teremtő módokon - fedték volna le a vállalatok. Azaz a kölcsönzésből eltűnő tízezres munkavállalói tömeg könnyen a munkanélküliek táborát erősítheti.
Annak érdekében, hogy a bérkompenzáció differenciálatlan szabályai ne járjanak együtt az álláshelyek megszűnésével, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. E szerint a kölcsönbeadó akkor is eleget tesz az elvárt béremelés követelményének, ha csak azoknál a kikölcsönzött munkavállalóknál hajtja végre a kompenzációt, ahol azt a kölcsönvevő maga is végrehajtja azt a saját munkavállalói esetében. Szerintük az egyenlő bánásmód követelménye így teljesülne.
Egy állásért 2,5 millió forint
Tízmilliárd forint keretösszegű pályázati felhívást jelentet meg szerdán a kormány, munkahelyteremtő beruházások támogatására. A kizárólag hazai forrásból finanszírozott lehetőség révén 600-800 cég juthat pénzhez, s a kormányzat várakozása szerint 5300-5500 új munkahely jöhet létre. Március 30-ig lehet benyújtani a jelentkezéseket. Egy új munkahelyre alapesetben 1,4 millió forint jut.
Ez 500 ezerrel nő, ha a mikro-, kis- és középvállalkozás álláskereső, vagy tartósan munkanélküli foglalkoztatását vállalja, és további 300 ezerrel, ha az illető roma. Mintegy 200 ezer forint kiegészítő támogatás igényelhető, ha hátrányos helyzetű térségben jön létre az állás, ami további 100 ezerrel emelkedhet, ha a leghátrányosabb települések egyike az érintett.
A munkáltató számára legjobb esetben az egy új munkahelyre jutó támogatás 2,5 millió forintra is felmehet. A támogatottnak vállalnia kell, hogy a már meglévő és az újonnan felvett létszámát a beruházás befejezését követő két éven át megtartja, a támogatással létrehozott kapacitást a beruházás befejezésétől számított 3 évig működtetni az érintett régióban. Ebben az évben csak az a cég kaphat támogat, amely az összes munkavállalója esetében teljesíti a jogszabályokban meghatározott elvárt béremelést.
