Idén – köszönhetően a csökkenő inflációnak, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítésének és az újabb nagyarányú minimálbér-emelésnek – végre reálbér-emelkedés valósulhat meg. Erre is komoly veszélyt jelentene Bajnai Gordon és az Együtt 2014 a minimálbéreket csökkenteni szándékozó javaslata – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a tavaly novemberi béreket tartalmazó jelentésére reagál.

Érthető a szempontjuk, hiszen a tavalyi egész évben folyamatosan csökkenő reálbérekkel, a fizetések elértéktelenedésével nem igazán lehet dicsekedni. Meg az sem vetne jó fényt a kormányra, ha arról beszélne a szaktárca, hogy tavaly novemberben, a vállalkozói szférában 36 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban.

Ami miatt pedig Bajnai Gordontól félti az NGM a minimálbért, az a volt miniszterelnök egy minapi kijelentéséhez köthető, miszerint a foglalkoztatás terén rosszabbak a kilátások, mint két éve voltak, s szerinte a minimálbér-emelés miatt a következő két évben mintegy 50 ezer munkahelyet fog az ország elveszíteni. Ezért a Haza és Haladás programja szerint az átlagbér 30 százalékára, 98 ezer forintról 66 ezer forintra csökkentenék a minimálbért. 

A KSH adatai tehát továbbra sem szépek. Tavaly novemberben 238 283 forint volt az átlagos bruttó kereset a nemzetgazdaságban, ami 5,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, ám ez nettóban csupán 3,2 százalékos emelkedést jelent, amit úgy, ahogy volt, elvitt a novemberi 5,2 százalékos infláció. Összességében tehát tavaly novemberben közel két százalékkal csökkentek a nettó reálbérek. Márpedig ha a boltban fizetni kell, vagy kiegyenlítünk egy számlát, akkor az utóbbi adat lényeges.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 400, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 214 400 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január-novemberit.

Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan négyszázalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,2 százalékkal, 201 400 forintra nőtt. 

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (452 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 400 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Az elmúlt évben november végéig a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,2 százaléka) átlagosan 10 100 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,7 százalék volt. 

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. november végéig átlagosan 5,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,4 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be az évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de júliusban kifizetett béremelés miatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600) forint volt, két százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,6 százalékkal emelkedett. 

A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,3, a nonprofit szervezeteknél 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt.

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 36,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 752 ezren dolgoztak (16,4 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tizenegy hónapjában négyszerese volt (átlagosan 72,4 ezer fő) az előző év azonos időszakinak. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. 

Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 675 ezer fő állt alkalmazásban, 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.