Arról szól, hogy a kormányzat erőfeszítései nyomán a magyar gazdaság egyensúlyproblémák nélkül gyönyörűen növekszik, s amit már csak a vak és a gonosz ellenzék nem lát, azt végre a korábban sokat szapult hitelminősítők is felismerték. A Fitch Ratings azonban még nem látott elegendő okot ara, hogy felminősítse Magyarországot, osztályzatuk alapján maradtunk a bóvlikategória tetején, továbbra is pozitív kilátással. Ez azt jelenti, hogy 2016-ot azonos szinten kezdi az ország mindhárom nagy minősítőnél.

A döntést megelőzően az elemzők teljesen megosztottak voltak a kérdésben, a portfolio.hu által megkérdezett 12 szakértő közül éppen hatan vártak felminősítést, hatan pedig úgy vélték, ennek még nincs itt az ideje. Érdekes módon a londoni elemzők még optimistábbak voltak, s ennek szerepe lehetett abban is, hogy az elmúlt napokban a Budapesti Értéktőzsdén hosszabb tötymörgés után egyértelműen elindultak felfelé az árfolyamok, az ország megítélését leginkább mutató OTP-részvény árfolyama éves csúcsa közelébe nőtt, a Richter pedig történelmi csúcsot döntött.

Fotó: Brendan McDermid / Reuters

Amikor tavasszal az elmúlt évek első komolyabb budapesti tőzsdei emelkedése elindult, azt is leginkább egy felminősítéssel magyarázták a szakértők – a Standard&Poor's március 20-án emelte osztályzatát a bóvli tetejére, egy lépésre a befektetésre ajánlott szinttől. Ezért nem meglepő, hogy a pozitív Fitch-döntéssel kapcsolatos spekuláció bemozgatta a hazai tőzsdét. Viszont már csütörtökön látványos korrekcióba kezdett az OTP árfolyama, amit utólag könnyű összefüggésbe hozni Banai Péter Benő szavaival. Az NGM-államtitkár ugyanis hűtötte a kedélyeket, s pénteken Varga Mihály miniszter is úgy nyilatkozott, hogy bár megérdemelnénk, még nem számít felminősítésre.

Mivel a hitelminősítők az érintett országok vezetőivel hamarabb közlik döntéseiket, mint ahogy nyilvánosságra hozzák azokat, elég valószínű, hogy a minisztériumban már pár napja pontosan tudták a döntést. A visszafogott kommunikáció pedig arra utal, hogy már nem akarnak nyíltan tengelyt akasztani a hitelminősítőkkel, hiszen ha nem jön közbe valami rendkívüli esemény, jövőre valóban kikerülhetünk a bóvliból, ami akkor talán még jobban is fog jönni kommunikációs szempontból a kormánynak, mint most.

A bóvliból kikerülés jelentőségét elméletileg az adja, hogy sok globális befektetőcég, illetve nyugdíjalap kizárólag befektetési minősítéssel rendelkező országok papírjait vásárolhatja, a növekvő érdeklődés pedig emelheti az árfolyamokat. Ez az államkötvények esetében csökkenő hozamszinthez vezet, amivel az állam kisebb költséggel tudja finanszírozni az adósságát. Ez a hatás azonban most, a rekordalacsony hozamkörnyezetben nem olyan fontos, mint pár éve volt. A külföldiek kezében levő állampapír-mennyiség hónapok óta csökken és nem várható, hogy a bóvliból kiemelkedés számottevően növeli a keresletüket.

A Societé Generále, amely felminősítésre legesélyesebbnek tartotta Magyarországot, azt is megjegyezte egyik elemzésében, hogy a hazai kötvények a legtúlértékeltebb között vannak. Több szakértő is arra számít ugyanakkor, hogy a magyar részvénypiacon a kezdeti csalódottság után a következő hónapokban újra emelheti majd az árakat a felminősítéssel kapcsolatos várakozások kiújulása.