A Der Standard keddi számában megjelent cikk szerint a KBC, az Intesa Sanpaolo, a Bayern LB, az UniCredit, valamint a Raiffeisen International és az Erste Bank mindegyike levelet írt a magyar kormánynak és az IMF-nek is, a bankadót kifogásolva.

Az alkalmat az IMF küldöttségének kedden kezdődő budapesti tárgyalásai szolgáltatnák.

A lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó.

Az úgynevezett Bécsi Kezdeményezésre hivatkozva érveltek a bankok az IMF-nél. A kezdeményezés keretében a bankok azt vállalták, hogy a válság előtti szinten tartják jelenlétüket az IMF-hitelt igénybe vevő országokban. "De hogyan tartsuk jelenlétünket a válság előtti szinten, ha most nagy terhek hárulnak ránk?" - idézte a lap egy osztrák nagybank meg nem nevezett szóvivőjét.

Az IMF-nek valóban kulcsszerep jut, Orbán Viktor ugyanis nagy dilemmával szembesül - írta a Der Standard. A választási kampányban adócsökkentést ígért, de egyúttal köti az IMF-előírás, miszerint a költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya nem lehet több 3,8 százaléknál. A bankadó jelenti a kulcsot ahhoz, hogy Orbán egyszerre csökkenthesse az adókat és a deficitcélhoz is tarthassa magát.

A Valutaalap tisztségviselői nem hivatalos megnyilatkozásaikban nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kormány dolgát megkönnyítendő elfogadnának akár egy megemelt hiánycélt is. Kétséges azonban, hogy az így keletkező mozgástér elegendő lenne-e arra, hogy feleslegessé váljon a bankadó - tette hozzá a Der Standard.

A Der Standard rámutat, hogy míg Magyarországon a mérlegfőösszegre vetítve 0,45 százalékos adót akar kivetni a kormány, Svédországban csak 0,036 százalékot fizetnek a bankok, Barack Obama amerikai elnök 0,15 százalékot javasolt, Ausztriában pedig 0,07 százalékról volt szó.

A cikk szerint a magyarországi különadónak azért is nagy a jelentősége, mert a térségben más országok is követhetik a példát, így például Romániában is felmerült a bankadó bevezetése.

A vita Ausztriára is rávetül, ahol szintén bankadóról tárgyal a kormány a bankokkal. Osztrák nagybankok azt akarják elérni, hogy a magyarországi díjat vegyék számításba a hazai bankadó megállapításánál. A lap szerint a bécsi pénzügyminisztérium a külföldi adók beszámítására csak akkor lát lehetőséget, ha az osztrák illetéket a konszolidált mérlegre vetítve állapítanák meg.

Az osztrák kormánykoalíció az év elején határozta el egy banki szolidaritási adó bevezetését, de a részletekről egyelőre nem született megállapodás. A kormány évi 500 millió euróban jelölte meg a célösszeget. Az eddig nyilvánosságra került egyetlen konkrét javaslat a bankok mérlegfőösszege alapján kirótt 0,07-0,1 százalékról szólt.

Akárhogy is lesz - írta az osztrák lap - , a dolog mindenképpen csak az IMF és a magyar kormány tárgyalásai után dőlhet el. Magyarország nem sokat tehet az IMF akarata ellenében - vélekedett a Der Standard, és felidézte, hogy Budapest 10-20 milliárd eurós elővigyázatossági megállapodást akar kötni 2011-2012-re az IMF-fel és az EU-val.