– Kicsit javult a helyzet az elmúlt hetekben, de nagy csökkenésről a belvízzel borított termőföldek arányát illetően sajnos nem lehet beszélni – mondta lapunknak Vancsura György, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A víz alatt álló földek nagysága a február elején mért 125 ezer hektárhoz képest valamelyest csökkent ugyan, de a később lehullott csapadék megállította, sőt van, ahol sajnos megfordította a kedvező folyamatot.

Több mint százezer hektár termőföld áll víz alatt az országban, további egymillió hektár pedig annyira felázott, hogy gépekkel nem tudnak dolgozni a gazdák Szabó Sándor

Nemcsak a belvízzel borított területekre, de azokra sem tudnak rámenni a gépek, ahol a talaj felső részét gyakorlatilag száz százalékig átitatta a víz. Egymillió hektárról van szó, itt sem a korai vetést, sem az előkészítő munkákat nem lehet elvégezni. A katasztrófavédelem részéről Kádár Mihály azt közölte az MTI-vel, hogy bár több ezer hektárral csökkent, de még így is harmincezer hektárnál alig kisebb az elöntött földek nagysága az „ország éléskamrájának” számító Alsó-Tisza vidékén. Igaz, február közepén a vízzel borított területek nagysága itt még megközelítette az ötvenezer hektárt.

Ennek a fele vetés vagy szántó. Csongrád megyében sem jobb a helyzet, ott 22,5 ezer hektáron áll a víz, s hiába a folyamatos szivattyúzás, a túltelített talaj csak lassan szárad. A szivattyúzásnál lényegesen nagyobb hatást érnek el a „böjti szelek”, de az sem ártana, ha kevesebb lenne a csapadék – húzza alá Vancsura György. A gabonaszövetség vezetője jelezte, hogy nagy bajról most szerencsére nem lehet beszélni. A tavaszi vetés április elején indul, addig még sokat javulhat a helyzet. Némi csúszás lehet ebben, de ezzel együtt is remény van arra, hogy a munkák jelentős részével júniusig végeznek.

Kérdés persze, hogy mennyire éri meg gabonát vetni az idén, ugyanis a termelői árak lejtmenete immár 2013 szeptembere óta folyamatos. A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölt januári adatai szerint a gabona egy év alatt tíz százalékkal lett olcsóbb. Ezzel szemben az ipari növények 16 százalékkal drágultak, ezeken belül a magvas növények, mint a repce és a napraforgó, 19 százalékkal hoztak többet termelőik konyhájára. A negatív árrekorder a burgonya, amelyet a gazdák tavaly januárhoz képest 38 százalékkal olcsóbban adtak át a kereskedőknek.

A búza átlagára 52 ezer forint volt tonnánként, ez decemberhez képest kétezer forintos drágulás, amit a készletek csökkenése mellett a tárolási költségek emelkedése magyaráz. A takarmánykukorica tonnájához 39 ezer forintért lehet hozzájutni, ez egyben meg is magyarázza, hogy a tőkehúsok ára miért állt be az utóbbi években. 2012-ben a téli–tavaszi aszály után az árvíz tizedelte a termést, akkor 61 ezer forint volt a termény ára. Az azóta bekövetkezett áresés kompenzálta a termelés többi költségeleménél mért drágulást.