Varga Mihály rögtönöz, tárcájánál nem fejtik ki az igazság minden részletét Kurucz Árpád

A főbb kérdések első körben nyilván a körül forognak majd, hogy mekkora GDP-növekedéssel, államháztartási hiánnyal, adóssággal és inflációval számol a kormány. Utóbbi alapján meghatározható a kötelező nyugdíjemelés mértéke is, de ez csak az egyik kérdés a sok közül, ma épp a legkevésbé fontos.

Tekintve ugyanis, hogy az infláció nagyjából ismert (ez 2,5 százalékra van belőve 2015-re, döntően a rezsicsökkentés kifutásának következtében), s hogy tudott, hogy szükségszerűen az év véginél kisebb államadósságot kell meghatározni, valamint az államháztartás hiánya sem lehet három százalék felett, felvetődik a kérdés: mi szükség van azokra a meglehetősen brutális bevételnövelő intézkedésekre, amelyeket kedden jelentett be Varga Mihály. Ha ugyanis igaz a rendkívül stabil költségvetés, akkor ezekre az intézkedésekre vagy a kiadások növekedése, vagy a növekedéssel kapcsolatos aggályok miatt van szükség. Vagy valami olyan miatt, amiről még nem tudunk.

A hiány három százalék alatt tartásában kiváló bűvészrutinja van a kormánynak, már csak az a feladat, hogy az államadósságot le lehessen szorítani. Az idén eddig ez nem jött össze, hiszen az államadósság GDP-arányosan 85 százalékra emelkedett az éppen 80 százalék alóli szintről tavaly év vége óta. Ezt december végéig technikai módszerekkel némiképp csökkenteni lehet – a forint erősödése jót tehet a nagyjából 40 százalékra rúgó devizaalapú tartozásnak.

Erre legfeljebb a nimbusz megőrzése és a hitelminősítők meggyőzése miatt lehet szükség, az alaptörvény és a stabilitási törvény ugyanis nem tiltja, hogy nőjön az államadósság. Az alaptörvény csak annyit ír elő, hogy amíg az adósságállomány a GDP 50 százalékát meghaladja, olyan költségvetést kell írni, amelyben az adósságráta csökken. Arról nincs szó, hogy ennek évekre visszamenőleg folyamatosan kell megvalósulnia, elég ha kisebb a 2015-ös terv, mint a 2014-es tény.

Az adósság elszállását elvileg a stabilitási törvény akadályozhatná meg. Ebben az szerepel, hogy a féléves adatokat össze kell vetni a tervszámokkal, s ha az államadósság jelentős emelkedéséről lehet következtetéseket levonni, akkor ennek fényében kell módosítani a hatályos költségvetési törvényt. Eddig ilyen nem történt, valószínűleg a kormány szerint a több mint öt százalékpontos emelkedés még nem ez a szint, ráadásul választási évben ezt meg is lehetett úszni. Az új büdzsé gyártásában pedig csak a december 31-i állapot számít, addigra pedig akár erősödhet is a forint. Legalábbis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ez kell az államadósság csökkentéséhez.