Az utóbbi napok elhatalmasodó tőzsdei lelkesedése kijózanodásba vagy erőgyűjtésbe csapott át, függően attól, ki hogyan értékelte a piaci folyamatokat. A korábbi globális trendek nyomán és a lazítás jegyében végbemenő jegybanki vezetőváltás hírére a tokiói Nikkei index négy és féléves rekordot döntött meg pénteken, de a szintén 2008-as csúcsokat ostromló európai börzék már nem követték a távol-keleti mozgásokat. A költségvetési túlszigorítás helyett a növekedést hangsúlyozó és a szociális robbanás veszélye miatt aggódó uniós csúcstalálkozó árnyékában lefelé araszoltak a londoni, a párizsi, a frankfurti indexek. A beszámolók szerint a befektetők úgy ítélték meg, hogy a kockázatos papírok vásárlásában talán túl messzire merészkedtek, s inkább visszatáncoltak.

Ez a hatás érződhetett New Yorkban is, ahol a legfontosabb részvényekből képzett Dow Jones index szintén lefelé vette az irányt. Igaz, azt követően, hogy 1996 óta először emelkedtek az árak töretlenül tíz napon át. Történelmi rekordok dőltek meg, s végül csütörtökön 14539 ponton zárt a Dow. Maga mögött hagyva a 2007-es rekordot, amely alig valamivel volt magasabb a 2000-es tetőzésnél. A tágabb, s a gazdasági folyamatokat inkább tükröző S&P index is két pontra közelítette meg a 2007-ben beállított csúcsát. A pénzügyi válság kirobbanása után ugyan nagyot zuhant, de mélypontjához képest mára megduplázódott az értéke.

A pénteki kereskedést nemcsak a tíznapos rali befolyásolta, hanem több friss adat is. A legnagyobb figyelmet a szövetségi jegybank (Fed) stressztesztje keltette, hiszen míg a Bank of America jól vizsgázott, addig a JPMorgannak és a Goldman Sachsnak új tervet kell bemutatnia a tőkehelyzet gyengeségeinek kezelésére. A banki részvények mozgása pedig az indexekre is hatott.

A derűlátást növelte ugyanakkor, hogy februárban az ipari termelés 0,7, éves szinten 2,5 százalékkal bővült, ezen belül kiemelkedően jól teljesített a feldolgozóipar. Ezzel szemben a Michigani Egyetem és a Thomson Reuters fogyasztói hangulati indexe nagyot esett, föltehetően a washingtoni költségvetési alkudozás elhúzódása miatt. Az év elején emelkedett a munkavállalói társadalombiztosítási járulék, s márciustól érvénybe léptek egyéb kiadáscsökkentési intézkedések is. Kissé meglepően, de a jegybanki szempontokat vélhetően nem zavaróan 2009 óta nem látott mértékben, 0,7 százalékkal ugrott meg februárban az infláció januárhoz képest, az üzemanyagárak emelkedése miatt. A Fed éves szintű kétszázalékos célja azonban nincs veszélyben és márciusban eddig inkább csökkentek az árak a kutaknál.

Az utóbbi napokban megjelent számok egyértelműbben jelezték azonban, hogy a gazdaság erősödik. Március elején a foglalkoztatási adat – a munkanélküliség 7,7 százalékos, négyéves mélypontra csökkent - például arra utalt, hogy a cégek a költségvetési bizonytalanság ellenére is készek új munkahelyeket teremteni, de egyelőre nem annyit, hogy a Fed leálljon a növekedést ösztönző, a gazdaságba havonta 85 milliárd dollárt juttató és kamatot a nullához közeli szinten tartó politikájával. A kiskereskedelmi forgalom bővülése, a munkanélküli segélyért folyamodók számának mérséklődése és a vállalati igazgatók körében készült felmérés mind arra utalt, hogy a reálgazdaság is magára talál, szemben az eurózónával és a lassító Kínával. A JPMorgan és a Goldman Sachs egyébként érdemben emelte az első negyedévi növekedési prognózisát, utóbbié már majdnem háromszázalékos, a negyedik negyedévi stagnáláshoz képest.

Számos elemző úgy nyilatkozott a Bloombergnek például, hogy a tőzsdei felívelésnek és a gazdaság fellendülésének a folyamata lassan egybefonódik, vagyis a Fednek el kell döntenie, meddig tartja magát a laza monetáris politikához. Ám pénteken a CNN műsorában azt mondta Jim Rogers, a véleményével mindig figyelmet keltő befektető, hogy a nagy jegybankok összehangolt pénzteremtő politikája tereli a tőzsdére az embereket, s ez a helyzet hosszabb távon fenntarthatatlan.

A New York-i parketten pénteken azon vitáztak a szakértők, vajon az indexek csúcsközeli szintje a felívelés végét sugallja-e, vagy újabb felfelé kapaszkodást vetít előre, hiszen egyelőre senki sem számít arra, hogy a Fed változtat a politikáján.

A jegybanki pénzpolitika buborékhatásának megítélése is élénk viták középpontjába került, de az árfolyam/nyereség arány jelenleg alig magasabb az S&P indexbe tartozó ötszáz részvény esetében a sok évtizedes átlagnál, viszont a Dow index ebben az évben csupán eddig 11 százalékkal ment feljebb, miközben az államkötvények hozama rendkívül alacsony, vagyis egyre több ember tekinthet újra a tőzsdére megtakarításainak szaporítása reményében. Ezt a reményt élteti egy friss amerikai adat, amely szerint az egymillió dollárt meghaladó pénzügyi vagyonnal rendelkező háztartások száma tavaly négyszázezerrel emelkedett.