Belebukott a kamatcsalásba a Barclays elnöke
Nem élte túl a kamatlábbotrányt a Barclays elnöke, Marcus Agius. A nagyhatalmú pénzügyi mogul a hétvégén még erősen kapaszkodott a székébe, de miután bizonyítást nyert, hogy bankja (több másik pénzintézettel koprodukcióban) éveken át manipulálta a bankközi kamatlábak alakulását, s a brit jegybank vezére is elengedte a kezét, végül lemondott. Az sem kizárt, hogy távozása beindítja a dominóeffektust.
Pénzügyi szakértők szerint évekre visszavetheti a brit bankrendszert a múlt héten kirobbant legújabb botrány. Ennek főszereplője a Barclays bankház, melyre a brit pénzügyi felügyelet, a Financial Services Authority (FSA), illetve az amerikai szabályozó a minap rekord 290 millió fontos büntetést szabott ki, miután bizonyítást nyert, hogy 2005 és 2008 között manipulálták a Libor és az Euribor irányadó kamatlábakat. Ezek a napi frissítésű kamatlábak határozzák meg a bankközi kamatokat, s a lakossági, valamint a vállalati termékek is ezek alakulásához van kötve.
A kamatlábak rögzítésével kapcsolatos pénzügyi produktumok miatt várhatóan több millió fontos kártérítési keresetek érkeznek majd a bankházhoz.
Mint kiderült, a Barclays traderei nem egyedül sárosak: nagyító alá került az HSBC, az RBS, a Citigroup és az UBS tevékenysége is. A Barclays-balhé alig néhány nappal azt követően pattant ki, hogy összeomlott az RBS-csoport egyik számítógépes rendszere, s a leállás napokig okozott fennakadásokat. Még kínosabb, hogy kiderült az is: vezető brit bankházak, köztük ismét a Barclays, éveken át hibás, óriási veszteségeket okozó pénzügyi termékeket adtak el kisvállalkozásoknak.
Hiába intézett kíméletlen támadást David Cameron kormányfő, George Osborne pénzügyminiszter és Ed Miliband, az ellenzék vezére elsősorban a beszédes nevű Bob Diamond, a Barclays vezérigazgatója és Marcus Agius elnök ellen, a „felelőtlenség szobraként” emlegetett bankvezérek láthatóan nem kívánják feladni posztjukat. A hatalmas nyomásra Agius ugyan lemondott, ezt már be is jelentették.
Alighanem azonban Diamond sem ússza meg: szerdán ugyanis a parlament pénzügyi bizottsága előtt számol be a történtekről. A kormány hétvégi bejelentése szerint a bankközi kamatlábbal kapcsolatos visszaéléseket és a szükséges változásokat független vizsgálat tekinti át.
Az RBS vezérigazgatója legalább azt a gesztust megtette, hogy a komputeres fiaskó miatt önként lemondott 2012-re szóló prémiumáról. A bankvilág tekintélyét tovább tépázó balhék miatt Mervyn King, az angol jegybank elnöke lesújtó véleményt fogalmazott meg az ügyfelekkel szembeni „hitvány bánásmódról” és a szakma kultúráját érintő „érdemi változásokat” sürgetett. A Libor manipulálása „csalás”, és az egész rendszer megújulásra szorul, fejtette ki Mervyn King, akinek eminens érdeke a bankok egészségi állapotának javítása, hiszen mandátumának lejárta előtt egy évvel gondolnia kell elnöki örökségére.
Az „Old Lady” kormányzójának meggyőződése, hogy a megoldást a Vickers-bizottság tavaly benyújtott javaslatainak megvalósítása jelenti. Ezek legfontosabbja a brit bankházak kockázatos befektetési és lakossági szolgáltatási üzletágának szétválasztása, illetve a hitelező bankok tartalékolási kötelezettségének emelése, az esetleges veszteségek elkerülése érdekében.
Ha Mervyn Kingen múlna, az egész Libort megszüntetné. Ez ügyben a rátát az 1980-as évek óta támogató Brit Bankszövetség is vizsgálódik. Egy lehetőség, hogy kötelező adatszolgáltatással váltanák fel a rátát: a bankoknak tíz különböző pénznemben való kölcsönzési költségüket kellene megbecsülniük.
