A volt pénzügyminiszter előadásában rámutatott: számos biztató jel mutat arra, hogy a válság pénzügyi szakasza a vége felé  közeledik, lassan oldódik a szárazság a pénzügyi piacokon, elindult a bankok közti hitelezés, csökkennek a bankközi kamatlábak, és az  értékpapírpiacokon is nagy ingadozással bár, de emelkedő trend figyelhető meg. Békesi László szerint a válság második, reálgazdasági szakaszáról egyelőre nem mondhatunk sokat.

Úgy vélte, e szakasz  átfutási ideje teljesen bizonytalan, az azonban biztosan  kijelenthető, hogy a válság előtti kiinduló állapot visszatérése  teljesen kizárt. Ennek az az oka, hogy az elmúlt évtizedben  felhalmozódó virtuális pénz, mely egy fiktív keresletet pörgetett  fel, a válságban megsemmisül, s így azok a kapacitások, amelyek erre  a fiktív keresletre épültek, szintén megszűnnek.

Békesi László rámutatott: mértékadó elemzők kizárják a reálgazdasági válság V-alakú lefutását, s szintén kevesen érvelnek egy évekre elnyúló recessziót előrevetítő L-alakú pálya mellett. Az  U-alakú dinamika mellett már lényegesen többen tették le a garast, itt az a kérdés, hogy az U jobb szára (a kilábalás) mennyivel lesz laposabb a rendkívül meredek bal szárnál (a visszaesésnél), valamint  az, hogy a két szár alsó végét milyen hosszú szakasz köti össze -  fejtette ki. A volt pénzügyminiszter úgy vélte, Magyarország számára a reális kilátás az, hogy a mélypontot 2010-ben éri el, 2011-ben kezdhet magára találni, és 2012-re állhat vissza a gazdasági növekedés.

Bákesi László szerint Magyarországon három tényező fokozza a válságot: az elmúlt évek eladósodást eredményező prociklikus  gazdaságpolitikája, mely most kizárja, hogy az állam fiskális eszközökkel enyhítse a válságot. Továbbá a 2001 és 2007 közötti, jelentős növekedési áldozatokkal járó monetáris politika, mely az  infláció visszaszorítására koncentrálva magasan tartotta a  kamatokat, s így erősen az árfolyamot. Végül a lakosság és az állam  magas forintkamatokra visszavezethető devizában való eladósodottsága.

A közgazdász szerint tovább rontja a helyzetet, hogy az elmúlt  húsz évben Magyarországon kialakult duális gazdaságban a multik  szinte kivétel nélkül a konjunktúra-érzékeny iparágakban működnek,  miközben a 800-900 ezer, többségében versenyképtelen hazai kis- és  középvállalatnak legalább a fele kényszervállalkozás. Utóbbiakkal  kapcsolatban kijelentette: "fogalmunk sincs, hogy ezzel mit lehet  kezdeni. Konzisztens programot eddig senki sem tudott letenni az  asztalra".

Békesi László úgy vélte, Magyarországon megközelítőleg 12 százalékra fog emelkedni a munkanélküliség, és a mutató sokáig nem  fog visszatérni 10 százalék alá. "Nem lehet megmenteni a megszűnőben  lévő munkahelyeket, mert ezekre többnyire nincs is szükség" - fogalmazott.

A szakember szerint bármilyen gazdaságpolitikát is kövessen az  ország, a finanszírozási képesség fenntartása kemény korlát, amelyet  nem lehet megkerülni. Békesi László úgy vélte, nincs más lehetőség, el kell indulni az állami újraelosztás mértékének csökkentése útján. Fenntarthatatlannak és nemzetközileg példátlannak nevezte például,  hogy Magyarországon az összes munkavállaló mintegy 20 százaléka állami alkalmazott.

Békesi László, még a Reformszövetség színeiben Vizy E. Szilveszter és Parragh László társaságában. A közgazdász az állami újraelosztás és az apparátus csökkentését szorgalmazza