Tavaly december végéig az eredetileg 2013-ban indított gazdaságösztönző program kereté­ben 31 ezer cég 2126 milliárd forint finanszírozáshoz jutott, amiből 1425 milliárdot a program második szakaszában helyeztek ki a pénzintézetek. Az összeg csaknem harmada mikrovállalkozásokhoz került, beruházási céllal. Ez azért fontos, mert az NHP forrásainak nagyobb részét eleinte hitelkiváltásra, nem fejlesztésre használták a cégek.

A programnak köszönhetően a kkv-k hitelezése tavaly már nőni kezdett. Pedig a gazdasági válság első évében tapasztalt zuhanás után 2010-től évente körülbelül 5 százalékkal csökkent e vállalkozások összesített hitelállománya, egészen 2013-ig – mondta Pulai György, az MNB főosztályvezetője. Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint a program nélkül a beruházási célú hitelek több mint felét nem vették volna fel a kis- és középvállalatok.

Az NHP 1-1,5 százalékkal növelhette a gazdaság teljesítményét 2014-ben és 2015-ben is, és hatására valamelyest csökkentek a regio­nális különbségek is. Míg három évvel ezelőtt a legfejlettebb közép-magyarországi térségbe a kkv-k hitelállományának 54 százaléka jutott, addig az NHP második szakaszában már mindössze 34 százalék. A programban felvett minden második hitel 10 millió forintnál alacsonyabb volt, és minél kisebb a hitelező bank, annál kisebb céges szereplőkre koncentrál. Az agrárvállalkozások forinthitelei­nek négyötödét, a kereskedelmi hiteleknek pedig a felét az NHP keretében nyújtották tavaly november végéig, amennyiben nem számoljuk a nagyvállalatokat.

Az NHP utolsó, kivezető szakasza idén december 31-ig tart, hiszen az ösztönzőprogramot átmeneti eszköznek szánták. Ha tartósan fennmaradna, az gátolná a ­piaci alapú hitelezés felfutását – utóbbinak a gazdaság növekedése adhat jó alapot a jegybanki szakemberek szerint. Várhatólag különösen az építőiparnak és a kereskedelemnek lesz szüksége forrásokra a következő időszakban.