Jelentősen csökkentheti a látvány-csapatsportok támogatása iránti kedvet a társasági adó törvény új módosítása, amely az eddigi kedvezményt 75 százalékkal mérsékli. A szándék érthető, a hatás azonban kérdéses. A módosítás alkalmazási hatálya miatt verseny indulhat a már elfogadott sportfejlesztési programok támogatásáért. Szabályozási pontatlanság miatt viszont néhány szerencsés vállalkozás másokhoz képest jobban járhat.

Évközi a változás a csapatsport támogatási rendszerben, de a pontatlan szabályozás miatt néhány vállalkozás kevésbé jár rosszul a többinél – mutat rá Fajcsák Gábor, az RSM DTM adómenedzsere. A 2013. május 19-én hatályba lépett módosítás kiegészítő sportfejlesztési támogatás befizetésének kötelezettségét írja elő azon vállalkozások számára, amelyek élni kívánnak a sporttámogatások TAO kedvezményével. Az új szabály hatására a TAO kedvezmény mértéke a korábbi érték negyedére csökken, ami hatással lehet az eddig sporttámogatásban gondolkodó társaságok támogatási kedvére.

A valódi kormányzati szándék a 2013. évi módosítás hivatalos indoklásából nem állapítható meg, azonban figyelembe véve, hogy 2012-ben a sporttámogatások a társasági adóból származó bevételt mintegy 10 százalékkal csökkenthették, a jogszabály változtatásának a célja feltehetőleg a költségvetés egyenlegének a javítása.

A módosítás hatásait pontosan nem lehet megbecsülni, de felmerül a kérdés, vajon nem éppen az ellenkező hatást, a sporttámogatások radikális csökkenését érik-e el ezzel a módosítással a jogalkotók. Talán egyszerűbb lett volna felmérni a költségvetés teherbíró képességét, és húzni egy vonalat az egy évben maximálisan kiadható adókedvezményre jogosító sporttámogatási igazolások tekintetében, ahogyan a színháztámogatások esetén is sikerült ezt megtenni – utal az intézkedés lehetséges hatásaira Fajcsák Gábor.

A módosítás komoly hátrányt jelenthet az új programokat benyújtók számára, hiszen a támogatók valószínűleg a régi programokat fogják keresni. Tekintettel arra, hogy a még nem lezárult sportprogramok meghosszabbíthatóak, ez az átmeneti rendelkezés akár évekre is bebetonozhatja a támogatást szerezni képes szervezetek körét. Más szemszögből ez a helyzet akár meg is könnyítheti a korábbi programokkal rendelkezők támogatásszerzését, hiszen az ő támogatásukért verseny indulhat az adókedvezményt megszerezni kívánó cégek között.

A módosítás hatásait ellensúlyozni hivatott ugyanakkor a szabály azon része, amely szerint a kiegészítő támogatást szponzori szerződés keretében lehet megfizetni. Eszerint a „sima” támogatással ellentétben a kiegészítő támogatás összegéért cserébe ellenszolgáltatásra jogosult a támogató – teszi hozzá Fajcsák Gábor.

A szabály jelenlegi szövegezése néhány szerencsés vállalkozás számára kevésbé hátrányos, szélsőséges esetben előfordulhat, hogy a 75 százalékos kiegészítő támogatás mindössze a korábbi kedvezmény 40 százalékának elvesztését jelenti. Azon vállalkozások, melyek adóalapja a támogatás figyelembe vétele nélkül 500 és 535 millió forint közé esik, amennyiben akkora összegű támogatást nyújtanak, amivel adóalapjuk 500 millió forint alá csökken, a kiegészítő támogatás kalkulációjakor a 10 százalékos adókulccsal számolhatnak.

Tekintettel arra, hogy a támogatás egy részével a 19 százalékos adóból spórolnak, miközben a kiegészítő támogatás összegének kalkulációjakor csak a 10 százalékos adókulccsal megállapított kedvezmény után kell a 75 százalékot számolni, előnyük keletkezik azon vállalkozásokkal szemben, amelyek árbevétele nem ebbe a sávba esik. Ennek hatásait az alábbi táblázatban néhány példán keresztül mutatjuk be, illetve a lenti URL-címen megadott kalkulátor egyéni számításokra is lehetőséget biztosít: