Ahogy Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a hét elején már lapunknak elmondta, minden jel szerint nem áll könnyű hét előtt a bankközi devizapiac. A kockázatvállalási kedv alacsony, a nemzetközi piacokon a helyzet nagyon feszült. Így arról beszéltek, hogy a korábbi, valamivel 309 alatti euró/forintos történelmi mélypont könnyen megdőlhet.

Valutaváltó napi árfolyammal

S lám, sajnos igazuk lett. Az újabb negatív rekordra szerdáig, pontosabban szerda délelőttig kellett várni. A forint euróval szembeni jegyzése ugyanis 312,22-ig zuhant a kora délelőtti órákban. A svájci frank is ijesztő 211,38-as szintig esett.

Egy neve elhallgatását kérő elemző a forintra ható fejlemények között a miniszterelnök keddi londoni látogatását is megnevezte. Az a hír járja ugyanis pénzügyi piaci körökben, hogy nem győzte meg a befektetőket. A helyzetünket az sem szépíti, hogy Barack Obama, miközben a globális pénzügyi válság nemzetközi következményeiről beszélt a Fehér Házban, a feltörekvő gazdaságok, köztük Magyarország és Ukrajna problémáiról is szót ejtett.

Mindezek következményeként most úgy tűnik - fejtegette az elemző -, hogy a piac mégis kezdi megkülönböztetni az országokat a régión belül. Hiszen Gyurcsány Ferenc által hétvégén, Brüsszelben javasolt, ám elutasított, a közép-európai országok számára létrehozandó EU-s pénzügyi alapból Bulgária és Szlovákia nem nagyon akart kérni, s Csehország sem "kapkodott" utána.

Hogy a differenciálódási folyamat valóban elindult-e, egyelőre nehéz lenne megítélni csupán a szerdai fejleményekre hagyatkozva, ám az kétségtelen, hogy a régióban a meghatározó devizák közül egyelőre csak a forint jegyzése esik. A zloty még erősödik is.

A hírforrásokban mindenesetre kedden a londoni látogatásról elsősorban a miniszterelnök kijelentései jelentek meg. A magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély - jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszterrel közösen tartott keddi, a brit fővárosban tartott sajtótájékoztatóján.

A magyar kormányfő az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatótanácsával, és a JP Morgan bankcsoport szervezésében londoni befektetőkkel és elemzőkkel tárgyalt. Gyurcsány azt is kijelentette: azóta, hogy a nemzetközi pénzügyi válság különösen intenzívvé vált, a kormány - a tavaly szeptemberben benyújtott költségvetéshez képest - a GDP érték 2,7 százalékának megfelelő szigorítást hajtott végre a büdzsében. Ez szerinte "elképesztő mértékű" kiigazítás.

A vasárnapi informális brüsszeli EU-csúcson általa előterjesztett, 180 milliárd eurós pénzügyi keretről Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarország nem azt akarja, hogy Közép-Európa számláját a német adófizetők állják, és nem gondolja, hogy "konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot". Hangsúlyozta: a régiónak vannak sajátosságai, de nagyon jelentősek a különbségek az egyes országok között.

Éppen ezért - mint mondta - átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szükség, amely legalább négy dolgot tartalmaz. Ide sorolta, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Külön kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik ezen államok közé, mert a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere.

A javaslatok közt említette azt is, hogy fel kell tőkésíteni a régió bankjait, valamint segíteni kell a kis-, és közepes vállalkozásokat a térségben. Hozzátette: közösen kell fellépni azért, hogy a rövid távú hitelek futamidejét meghosszabbítsák, és csökkentsék a devizahitelek kockázatait.

Szavai szerint a JP Morgan bankcsoportnál arról tartott előadást, hogy Magyarország milyen lépéseket tett és tesz azért, hogy a világgazdasági válság az indokoltnál több kárt ne okozzon. Úgy fogalmazott: Magyarország olyan hely, ahol aktívan és határozottan cselekszik a kormány, és képes kezelni a válságot.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője egy másik gondolatmenetet vázolt. E szerint a forint elszakadását a régiós valutáktól egy szerda reggeli fejlemény okozta. Délelőtt ugyanis a lengyel, a cseh, a román, a szlovák és a bolgár jegybankok - úgyis mint pénzügyi felügyeleti szervek - közös nyilatkozatot tettek közzé. Ebben tiltakoztak az ellen, hogy a közép-kelet-európai országokat egy egységként kezeljék. Az első körben erről a papírról lemaradt Magyarország illetékes intézménye. Elemzők lakonikusan csak annyit jegyeztek meg: "elgondolkodtatóan furcsa, hogy lemaradt a hazai felügyelet."

A magyarázat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) magyarázata sem váratott sokáig magára. Az hogy a PSZÁF az első közzétételnél lemaradt, egy technikai baki. 

Utóbb a PSZÁF is megküldte az MTI-nek a közleményt, amelyen hatodik aláíróként már a PSZÁF is fel van tüntetve. Ebben aggodalmukat fejezik ki kelet-európai uniós tagországok bankfelügyeletei a szerintük "félrevezető és leegyszerűsítő kommentárok" miatt, amelyekkel országaik pénzügyi szektorának kockázatait illetik. Állásfoglalásuk szerint ezek a megnyilvánulások árthatnak a térség gazdaságának és bankjainak egyaránt.

A közlemény szerint: aláássák a stabilitás megteremtését célzó törekvéseiket azok a "nagy nyilvánosság előtt ismertetett kezdeményezések", amelyek azt taglalják, milyen mértékű kockázatnak vannak kitéve a nyugat-európai bankok erőteljes kelet-európai elkötelezettségük miatt.

A felügyeletek állásfoglalása szerint az ilyen kezdeményezések komoly kockázatokkal járnak nemcsak a felügyeletek, de országaik egész bankszektorának hírnevére nézve. A közös közlemény arra is kitér, hogy az Európai Unió keleti tagországai eltérő gazdasági és pénzügyi helyzetben vannak, ezek az országok nem alkotnak homogén térséget. Ezért szükséges különbséget tenni először is EU-tagország és nem EU-tagország között, de tisztázni kell azokat a tényeket is, amelyek egy-egy országra, vagy egy-egy bankcsoportra jellemzőek. A közös közlemény nem tért ki arra, hogy mit értenek "nyilvános kezdeményezésen".