A kvartett tagja még Kákosy Csaba, volt szabaddemokrata gazdasági és közlekedési miniszter, és Molnár András, a PortfoLion befektetési igazgatója. Straubék 80 millió forintot adtak össze az induláshoz, és első körben még 320 milliót várnak vagyonosabb hazai vagy külföldi magánszemélyektől ahhoz, hogy meglegyen az 5-10 kezdő vállalkozás felfuttatásához szükséges 400 millió forint.

A „beugró” 15 millió forint, persze ennél többet is lehet kockáztatnia annak, aki a részese akar lenni az induló, technológiai start-up vállalkozások remélt sikerének. Amerikában a kockázati tőketársaságok évi 20 százalékos növekedést várnak el a tőkével megtámogatott mikrovállalkozástól, ez az arány régiónkban 30 százalék körülire tehető.

A DOC is ezt tűzte ki célul, s a négy alapító addig fizetés nélkül kezeli az alap kihelyezéseit, amíg az éves 17 százalékos hozamot el nem érik. Ez a sikerdíj kritériuma. Az alap kezeléséért 5 százalékos éves díjat számítanak fel. Az alap zártvégű, azaz az indításától számított hatodik év végén szét kell osztani a hozammal növelt tőkét a befektetőtársak között. A kockázati tőkealap nevéből fakadóan kemény rizikót hordoz, hiszen tíz felkarolt cégból általában 3 az, amelyik kiemelkedően teljesít, 2-3 a jó ötlet ellenére befuccsol, míg a derékhad, 4-5 cég megtermeli az elvárt hozamot.

Kákosy Csaba

A legkésőbb a hatodik év végén a tőkealap kiszáll a patronált vállalkozásokból, az ezt menedzselő úgynevezett exit stratégiát már jó előre ki kell dolgozni. Ennek egyik formája lehet a cég részvényeinek tőzsdére vitele, de elképzelhető egy szakmai „nagy halnak” történő eladása, vagy egy másik, tőkeerősebb alap általi átvétele.

A DOC a beszállásával a tulajdonrészt szerez a támogatandó technológiai cégben, azt Kákosy Csaba a körülményektől függőnek nevezte, hogy ez kisebbségi, vagy többségi pakettet takar-e. A lényeg, hogy a négy szakember nem csak a pénzt bízza a kisvállalkozásra, hanem üzletvezetési, menedzselési támogatást is ad, sőt kvázi alkalmazottként aktívan részt is vállalhat a szakmai munkában.

Az alapítók szakmai előéletét és kapcsolatrendszerét tekintve nem meglepő, hogy elsősorban az internet, a média, a távközlés köréből szedik „áldozataikat”, de a biotechnológia és az alternatív energiaforrások hasznosítás irányban is nyitottak.

A lényeg, hogy legyen egy jó ötlet, ez mindennek az alapja. Ennek a továbbfejlesztésében és piacképessé tételében tud segíteni a DOC – fejtegette Straub Elek az alapkezelő bemutatkozó sajtótájékoztatóján. Intézményesített, úgynevezett angyal-befektetői csoportot alkotunk, aktív részt vállalunk a támogatott cég felfuttatása érdekében – tette hozzá.

Fél-egy éves előkészítő folyamaton vannak már túl, néhány hivatalos pecsétre még várni kell ugyan, de az érdeklődők már mindkét oldalról „szorongatják” őket. A befektetők és a feltőkésítendő vállalkozások felőli egyaránt markáns az igény, ezt jelzi, hogy már harminc körüli start-up céggel már tárgyaltak is.

Simó György szerint a nyár végére feltöltődik az alap, és a utolsó negyedévben megtörténhetnek az első kihelyezések. Lelkes teameket, 2-3 fős, nyitott, jó hozzáállású emberek alkotta csapatok jelentkezésére számítanak. S mivel internet nem ismer határokat, a nemzetközi szinten is piacképes ötletek megvalósításában szeretnének részt venni.

Simó nem tart attól, hogy idehaza ne lenne megfelelő számú, támogatásra szoruló tehetséges vállalkozás, de ha mégis így lenne, akkor tágítják a kört és a régióban keresnek partnereket. Emlékeztetett az ingyenes internetes telefonszolgáltatást nyújtó Skype esetére, amelynek a szoftverét négy észt fiatalember írta a svéd ötletgazda megbízásából, s a céget nemrég 8 milliárd dollárért vásárolta fel a Microsoft. Ez a szellemi tőke Magyarországon is rendelkezésre áll - hangsúlyozta.