Visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást pénteken a Standard & Poor's (S&P) - közölte az MTI. A Fitch Ratings már idén megtette ezt a lépést. A nagy hitelminősítők közül már csak a Moody' felminősítése várat magára, ahol márciusban még korainak ítélték a felminősítést. Meglepetésre BBB mínuszra javította a magyar besorolást a hitelminősítő, a hírre szárnyakat kapott a forint.

Az S&P az új "BB mínusz" besorolás mellé stabil kilátást adott Magyarországnak - közölte a Portfolio.hu. A javuló költségvetési, külső sérülékenységi és növekedési kilátásokkal indokolta a döntést. 2016-19 között most 2,5 százalékos növekedésre számítanak átlagosan, korábban 2 százalékot vártak, eközben hangsúlyozzák, hogy az államadósság-ráta és a bruttó külső finanszírozási igény csökken.

A hitelminősítő a javuló adatok mellett arra számít, hogy az MNB is visszább vesz aktív monetáris politikai szerepvállalásából. Hangsúlyozzák, hogy Magyarországnak egyszer sem volt fizetési mérleghiánya 2009 óta, 2015-ben pedig a GDP 8 százalékával finanszíroztuk a külföldet.

Pozitívumként említi a hitelminősítő az adósságon belül a deviza-részarány csökkenését, emellett csökkent a külföldiek súlya is a magyar állampapírok piacán. Ezekkel hazánk kevésbé lesz érzékeny a jövőbeli sokkokra a cég elemzői szerint - írja a lap.

Az S&P-nél arra számítanak, hogy 2019-ig a kormány és a jegybank további növekedésösztönzésre adja majd a fejét. Például azt gondolják, hogy a kamatkiadások és az adóbevételek miatt a vártnál kedvezőbb költségvetési folyamatokat nem a hiány további csökkentésére, hanem egyes területeken kiadásnövelésre, máshol pedig adócsökkentésre fordítják majd. Ugyanakkor a kormány erősen elkötelezett az alacsony hiány mellett, vagyis várhatóan a mostani 2% körüli szinten marad a deficit a következő években is átlagosan - közli a Portfolio.hu.

A költségvetési előrejelzést illetően lefelé mutató kockázatokat hordoz az, ha a kormány további cégek megvásárlása mellett dönt, illetve a vártnál erőteljesebb gazdaságélénkítő programot jelent be. Ebbe a körbe tartozik az esetleges választási költségvetés a 2018-as parlamenti választások előtt, illetve az állami nagyberuházások (például Paks II.) esetlegesen túlszaladó költségei - írja a Portfolio.hu.

Az S&P is kiemeli a magyar gazdasággal kapcsolatban az utóbbi hónapok egyik slágertémáját: a bérnyomást és a néhány szektorban tapasztalható munkaerőhiányt. Hangsúlyozzák, hogy 2015 eleje óta 4 százalékkal emelkedett a magyar munkaerő költsége, ami a hatodik legmagasabb ütem volt az EU-ban. Emellett figyelmeztetnek arra, hogy az ingatlanárak az EU-ban a legnagyobb növekedést mutatták hazánkban az utóbbi időszakban, 2016 első negyedévében 15 százalékos volt a növekedés tavalyhoz képest, amit részben a kormány intézkedései (pl csok) okoztak, részben pedig a 2008-2009-es válságból magához térő gazdaság - idézi a lap az S&P-t.