Az összeállítás egy olyan kutatás eredményeit is felhasználta, ami a többi között megállapította idén: a nők átlagosan nagyobb vagyonokat irányítanak, mint a férfiak, és egyre nagyobb befolyással rendelkeznek a családi vállalkozások, a filantróp tevékenység és az irányítás területén.

A jelentés a vagyon mulandóságát is vizsgálta, az adatok pedig azt mutatták, hogy az 1995-ös év milliárdosaiból mára az akkori gazdagok 44 százaléka őrizte meg ezt a pozícióját. Éppen ezért fontosak a tartós gazdagság megőrzésére kialakított stratégiák – hívták fel a figyelmet az elemzés készítői. Míg az elmúlt tíz évben Ázsiában nőtt a legnagyobb mértékben a milliár­dos nők száma – háromról 25 főre, ami közel kilencszeres növekedés –, Európában 21-ről 57 főre – azaz csaknem háromszorosára – ugrott ugyanez a szám. Az Egyesült Államokban 37-ről 63-ra emelkedett az ily mértékben gazdag nők száma. A világ milliárdos nőinek csaknem egyötöde él Ázsiában, ráadásul ők általában fiatalabbak is, mint a világ többi részén élők. Ezzel szemben Európában és Amerikában a milliárdos nők többnyire sokadik generációs milliárdosok – arányuk Európában 93, az Egyesült Államokban pedig 81 százalék.

A tanulmány azt is mutatja, hogy a nagy vagyon igencsak mulandó. Azok viszont, akiknek sikerül megőrizniük, jelentős mértékben növelik is azt. A tartósan milliárdosok összvagyonának kétharmada a fogyasztói, kiskereskedelmi, technológiai és pénzügyi szolgáltatások piacáról – illetve az ott végzett tevékenységből – származik. Arányuk különösen nagy a technológiai szektorban, a számok tanúsága szerint ugyanakkor az iparban, az ingatlan- és egészségügyi ágazatban a legnehezebb megőrizni pozíciójukat.

A többgenerációs milliárdosok nagy része azáltal őrizte meg pozícióját, hogy megtartotta az eredeti vállalkozást vagy annak egyes elemeit.

Fontos és sok kérdésre okot adó tény, hogy a milliárdosok több mint kétharmada 60 év feletti, és kritikus fontosságú vagyonátruházási döntések előtt áll. A jelenlegi pénzemberek több mint háromnegyedének két vagy több gyermeke van. A következő generációk színre lépése előtt pedig jól kidolgozott vagyonmegőrzési stratégiára van szükség, nehogy a vagyon felhíguljon – állapították meg az elemzés készítői. Ami a külső erőhatásokat illeti, legerősebbek a lehetséges gazdasági válságokkal kapcsolatos félelmek, ezt a politikában tapasztalható gazdagokkal szembeni ellenérzés, a növekvő adóterhek és az egyre szigorodó globális előírások követik a sorban.