Kicsit gyengült, de azután vissza is tért eredeti árfolyamához a forint Matolcsy György jegybankelnöki jelölésének hírére. Egy euróért 295 forintot kértek a bejelentés előtt a piacon, majd az árfolyam 50 fillérrel gyengült, aztán vissza is erősödött.

Rövid távon nem lesz különösebb hatása annak, hogy Matolcsy György Nemzetgazdasági Minisztert jelölte Orbán Viktor miniszterelnök a jegybank élére – állították egybehangzóan a Nol.hu-nak nyilatkozó elemzők. Ezt a forgatókönyvet lényegében már beárazta a piac. – Az lenne a meglepetés, ha ezen valaki meglepődne – foglalta össze Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője ehhez hozzá tette: durva reakciókra azért sem kell számítani, mert azért egy ilyen váltás, azért szakmailag nem egyik napról a másikra történik meg.

A közelmúltban láthattuk már azt, hogy a monetáris tanácsba érkezett négy új tag, akik egy ideig haladtak az árral, majd csak később váltottak hozzáállásukon. Ha lesz fogatókönyv, akkor vélhetően most is hasonlóra lehet számítani – fejtegette. Az borítékolható, hogy valamiféle szorosabb gazdaságpolitikai koordináció lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről. Az a kérdés ehhez milyen eszközöket használnak majd. Árokszállási Zoltán Ezzel kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy a ma reggeli bejelentéskor a miniszterelnök 16 olyan eszközről beszélt, amelyeket a külföldi jegybankok használnak. Ez arra utal, hogy valamire azért készülnek.

Az emlegetett lehetőségek közül az kevésbé lenne veszélyes, ha például a kereskedelmi bankoknak adna forrást a jegybank kedvező kamatozás – az alapkamatnál alacsonyabb kamatok – mellett, amelyet tovább kellene hitelezniük – vélte egybehangzóan mindkét elemző. Hasonló lépésekkel próbálkozik a brit jegybank is, ám az látszik, hogy ennek kevés gazdaságélénkítő hatása van. Szóval ez a lépés egyelőre nem nagyon váltja be a reményeket.

Az már viszont egyértelműen súlyos következményeket hozna és rontana a MNB megítélésén, ha korlátoznák, hogy a jegybanknál a kereskedelmi bankok mekkora összeget tarthatnának két hetes betétekben. Ez ugyanis lényegében kamatcsökkentést jelentene, hiszen akkor a hitelintézeteket az egy napos betétek felé terelnék, amelynek alacsonyabb a kamata – jegyezte meg Árokszállási.

A súlyos unortodox intézkedések között említette Kondrát Zsolt azt is, ha a jegybank elkezdene nagy mennyiségben állampapírt vásárolni, vagy mesterségesen gyors kamatcsökkentésbe kezdenének, esetleg a tartalékokhoz durván hozzányúlnának. Ezeknek azonban egyelőre kevés a valószínűsége – tette hozzá. Azt is látni kell, hogy a monetáris tanácsban Matolcsy György csupán egy ember, így nem mellékes – amiről talán kevesebbet beszélnek –, hogy kik érkeznek még az MNB vezetésébe. Simor András után ugyanis a jelenlegi két alelnöknek is hamarosan lejár a mandátuma. Ha ide esetleg a piac által nagy presztízsűnek tartott szakemberek kerülnének, az sokat árnyalna a mostani kinevezésen.

Minden esetre a piacokban van félsz az MNB lehetséges lépéseit illetően, Matolcsy György elmúlt években látott előélete miatt. Egyelőre azonban hírnek semmi hatása nincs a forint árfolyamára és könnyen elképzelhető, hogy az erre építő befektetők immár inkább zárni fogják pozíciójukat, ami akár forint erősödéssel is járhat.

Amit viszont még nem árazott a piac, hogy Varga Mihály személyében az új nemzetgazdasági miniszter talán egy józanabb gazdaságpolitikát hoz. Személyében olyan ember került a gazdasági tárca élére, aki eddigi megnyilatkozásai alapján kevésbé osztja az utóbbi időben sokat emlegetett unortodox gazdaságpolitikai intézkedéseket – jegyezte meg az MKB vezető elemzője