A kereslet még nagyobb volt, mint ahogy arról a források csütörtökön szóltak. A magyar állam részéről felkínált egymilliárd euróra végül is nem 1,75 milliárd, hanem 2,9 milliárd eurónyi jegyzés érkezett - tájékoztatta a Népszabadságot Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: összesen 191 ajánlat érkezett, ám az említett szintnél le kellett zárni a jegyzést.

Kifejtette: a kötvény árazását ma délelőtt már lezajlott, és eszerint az öt éves összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) fölött 3,95 százalékponton határozták meg a papír végleges hozamát, így az 6,75 százalék. Az egymilliárd euró befogadott ajánlatnak a 75 százalékát vagyonkezelők, 4-4 százalékát biztosítók, hedge fundok, 13 százalékát bankok, és újabb 4 százalékát egyéb piaci szereplők vittek el. Hozzátette: a legnagyobb 31 százalékos arányban angol befektetők vásároltak az eurókötvényből, míg a második helyen amerikaiak voltak 21 százalékkal, a harmadikon pedig németek 16 százalékkal.

Kérdésünkre, hogy az esetleges kedvező fogadtatáson felbuzdulva várható-e újabb devizakötvény aukció a szakember úgy válaszolt: a korábbi tervekben nem szerepelt kötvényaukció, ám ez mindenképpen mutatja, hogy képesek vagyunk a piacról tőkét bevonni, ami irányadó lehet. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy magyar bankokon keresztül nem lehetett jegyzéseket bevinni az ajánlati könyvbe úgy fogalmazott: ez egy félreértés lehet. A kötvényt Londonban lehetett jegyezni, belföldi forgalomra egyszerűen nem került miután magyar nyelvű prospektus sem készült hozzá.

- Ha az árazásra tekintünk azért a 3,95 százalékpontos kamatkockázati felár jelzi, hogy még mindig kockázatosnak tartanak minket a befektetők. Elég arra gondolni, hogy a legutóbbi, tavaly júliusi devizakötvény kibocsátás esetében ez a mutató még 100 bázispont közelében mozgott, míg a válság előtti időkben 12-40 bázispontos felárért finanszírozták az országot futamidőtől függően. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy azok a „globális tőkepiaci aranyidők" elmúltak és ki tudja mikor térnek vissza, ha egyáltalán visszatérnek - nyilatkozta lapunknak Tapaszti Attila, a Takarékbank állampapírpiaci üzletkötője.

A 3,95 százalékpontos kamatfelárat figyelembe véve aligha kétséges, hogy az IMF hitel olcsóbb forrást jelent, hiszen a hozam, amit végül is az eurókötvények után fizetni kell csaknem 6,8 százalék. Így ennek a kibocsátásnak most leginkább az üzenet értéke a legnagyobb, azaz hogy képesek vagyunk finanszírozni magunkat a piacról, s jelzi: visszatértünk a devizakötvény kibocsátók közé. Az IMF hitelkeret mellett olcsónak semmiképpen nem lehet nevezni a mostani eurókötvényt - tette hozzá az üzletkötő - éppen ezért azt valószínűsíti, hogy a következő aukcióval kivár a magyar állam

Varga Mihály: súlyos hiba volt a kibocsátás

Magyarország régen nem vett már fel ilyen drágán hitelt, mint most, az eurokötvény kibocsátása súlyos hiba volt - nyilatkozta Varga Mihály, a költségvetési bizottság elnöke, a Fidesz alelnöke.

"Épeszű ember egy ilyen hitelfelvétel után nem ünnepli magát" - fogalmazott a politikus, hozzátéve: "Bajnai Gordon öntömjénezését a kánikulai melegnek tudjuk be".
Varga Mihály szerint az eurokötvény kibocsátásával Magyarország "méregdrágán" vett fel hitelt. A Fidesz politikusa szerint a kormány "presztízskérdést" csinált abból, hogy a piacról vegyen fel hitelt, "kerül, amibe kerül".

Varga Mihály hangsúlyozta: nem a magyar kormány lépései állították helyre a piaci bizalmat, hanem a nemzetközi helyzet fordult kedvezőbbre.

A gazdaságpolitikus kritizálta a kormány kommunikációját is: "eddig azt mondták, az IMF-hitel azért jó, mert olcsóbb, mint a piaci; most meg azt, hogy bár drágább a piaci hitel, mégis az a kedvezőbb".

Fitch: szuverén minősítés a kötvénynek

A szuverén magyar adóskockázati osztályzattal egyező, közepes befektetői "BBB" osztályzatot adta meg pénteken az aznap kibocsátott egymilliárd eurós magyar eurokötvényre a Fitch Ratings.

A legnagyobb európai hitelminősítő a kötvény osztályzásához fűzött londoni elemzésében azt írta: Magyarország visszatérése az eurokötvény-piacra bővíti a finanszírozási lehetőségeket, és fontos lépés afelé, hogy az ország a későbbiekben már ne szoruljon a hivatalos nemzetközi intézmények támogatására.