Bukásra áll egy magyar devizahiteles ügye az Európai Bíróságon. Az adós azért perelt, mert véleménye szerint a devizahitel olyan tőkepiaci műveletnek minősül, amelyre speciális tájékoztatási szabályok vonatkoznak. Ilyen tájékoztatást az ügyfél nem kapott, ahogyan egyetlen más magyar devizahiteles sem. Az adós viszont erre hivatkozva bírósághoz fordult, kérve a hitelszerződés semmissé nyilvánítását. A fogyasztóvédelmi előírások szerint a tőkepiaci devizaművelet különösen kockázatos ügyletnek számít, ezért a szolgáltatónak, befektetési vállalkozásnak előzetesen fel kell mérnie az ügyfél ismereteit és tapasztalatait az adott termékkel kapcsolatban – magyarul: mennyire van tisztában a devizaügylet jelentette pluszveszélyekkel.

Az Európai Bírósághoz az ügyben eljáró Ráckevei Járásbíróság fordult a testület állásfoglalását kérve. A luxembourgi székhelyű szervezet főtanácsnoka, Niilo Jääskinen most ismertetett véleménye szerint a magyar törvényszék által előterjesztett kérelem nem tartalmaz minden olyan lényeges információt, amely alapján a kérdést az Európai Bíróság el tudná dönteni. A főtanácsnok azonban azt is hozzátette, hogy amennyiben a testület – javaslatával ellentétben – mégis döntést hoz, akkor el kell utasítani a magyar devizahiteles kezdeményezését, mivel az általa hivatkozott irányelv a tőkepiaci ügyletekre (például külföldi részvények vásárlására) vonatkozik, nem pedig hitelszerződésekre. A főtanácsnoki vélemény ebben az ügyben sem köti semmiben az Európai Bíróságot. Döntés később várható.

Nem ez az egyetlen devizahiteles ügy a luxembourgi szervezet asztalán. A másik perben a közjegyzők szerepét vizsgálja az Európai Bíróság, amely egyrészt arra keresi a választ: jogszerűen jártak-e el a bankok, amikor az úgynevezett végrehajtási záradékban kikötötték, hogy a szerződés felmondása esetén a végrehajtás elrendeléséhez nincs szükség bírósági határozatra, elegendő a közjegyző közreműködése is. Az is kérdés, a közjegyző a megállapodás aláírásakor köteles átvizsgálni a szerződés egyes kikötéseit a tekintetben, hogy azok nem tartalmaznak-e tisztességtelen feltételeket. Ez az ügy is egyelőre a főtanácsnoki állásfoglalásnál tart. Pedro Cruz Villalón úgy látja: a magyar szabályozás nem mond ellent a közösségi jognak, az adósoknak joguk van bíróságon megtámadni a végrehajtást, a szerződések esetleges tisztességtelenségét pedig nem a közjegyzőknek, hanem a bíróságoknak kell vizsgálni.