Heil Péter, aki 2007-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként felelt az uniós pályázati intézményrendszerért a galamus.hu-n megjelent írásában a fejlesztéspolitika szempontjából 2010-et „kidobott esztendőnek” nevezi, mely az EU források címzettjeinek „semmi jót” nem hozott. Mint írja, a választások után a fejlesztéspolitika egységes irányítása megszűnt. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az egymással folyton marakodó gazdasági és fejlesztési tárcák között őrlődik. Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke a Széchenyi Terv írói között nem is szerepel, és – a bennfentesek szerint – az új pályázati rendszer alapjait lefektető egységes kormányrendeletet sem az NFÜ jegyzi.

Utóbbi rendelet – amelynek gyakorlati haszna igencsak kétséges – egyébként alaposan megkésett, ami valószínűleg egyik oka annak, hogy a pályázati kiírásokban az érdeklődők egyelőre bottal üthetik a nyomát a beígért egyszerűsítésnek. Piaci szereplők szerint azokban újdonságként leginkább a támogatási keretek, az előlegek és a finanszírozási arányok csökkenését lehet észrevenni. Önmagában semmit sem jelent a pályázati intézményrendszer – az ún. közreműködő szervezetek – beharangozott koncentrálása sem. Ez utóbbi, bár szintén nem új ötlet, akár működhetne is, egyelőre azonban nem teszi – vagy mert nem készítették elő, vagy mert rosszul csinálták.

Piaci forrásokra hivatkozva Heil Péter azt írja: nem elég, hogy a pályázók az új pályázatokkal kapcsolatos kérdésekre nem kapnak egyértelmű választ, olyan is előfordult, hogy az egyik pályáztató szervezetnél azt sem tudták, hogy egy adott kiírás az hozzájuk tartozik. Arról, hogy a honlapokra feltett dokumentumok hiányosak és egymásnak ellentmondóak, a sajtó már hírt adott. Korábban ilyen sem sűrűn fordult elő. Igaz, a Orbán Viktor szerint, akkor még „disznóól volt” – írja Heil.

Az NFÜ korábbi elnökhelyettese szerint magát az Új Széchenyi Terv vitairatát módszertani szempontból sem lehet egy lapon említeni a szocialista – liberális kormányok fejlesztési terveivel, mivel hiányoznak belőle a konkrét, több évre előre meghatározott költségvetési kötelezettségvállalások. Ezek hiányában viszont bármilyen terv csak „karácsonyi kívánságlista” lehet.

Mivel mindeközben az új kormány a szocialisták által kiírt pályázatok szinte teljes leállításával elérte, hogy Magyarország az EU-ban egyetlen év alatt az élcsoportból a 18. helyre esett vissza az EU-források felhasználását tekintve. Mindez tavaly nagyjából 150 milliárd forint forráskiesést jelentett az ország számára. Ennyivel kevesebb EU-forrást lehetett kifizetni a vállalkozásoknak és önkormányzatoknak annál, mint ha a korábbi pályázatok tovább mehettek volna. Az elmaradt beruházások értéke ennél mintegy 15-20%-kal nagyobb lehet.

„Mindaz, amiben az ÚSzT most „újítani” szeretne, igazából cseppet sem új. Egyszerűsített pályázatok? Integrált térségi programok? Megemelt gazdaságtámogatási keretek? Ajándékpénz helyett inkább visszatérítendő támogatások a vállalkozásoknak? Ezeket a Gyurcsány és Bajnai kormányok már mind meglépték. Nem egyet úgy, hogy azzal Európában is úttörők voltak. Ahol egyébként, mindennek megfelelően, oda is figyeltek rájuk. Fejlesztéspolitikában Magyarországnak szava volt a közösségen belül, és hétéves tagsága alatt már főbiztost adhatott a terület két legbefolyásosabb európai tárcája, a Regionális Politika, és a Foglalkoztatási Főigazgatóság élére is. (…)

Kidobtunk egy évet. Leromboltak, de legalábbis jó időre megbénítottak egy működő intézményrendszert. Szétzavarták az évek alatt kinevelt szakembergárda jó részét. Nem gondolom, hogy a korábbiakban minden tökéletes volt. És lehet abban bízni, hogy a fejlesztéspolitikánk előbb-utóbb magához tér, sőt, jobb is lehet, mint volt. De … Széchenyi nem így „tervezett” volna” – fogalmaz Heil Péter

Heil Péter: A pályázóknak általában negyedévente kell elõrehaladási jelentést készíteniük.