Az energetika állt Bajnai Gordon ex-kormányfő és Jadranka Kosor horvát miniszterelnök 2010 eleji találkozója középpontjában - derül ki az amerikai diplomácia WikiLeaksen közzétett bizalmas iratából. Eszerint Györkös Péter akkori zágrábi nagykövet amerikai diplomatáknak elmondta: Bajnai a közelgő horvát-orosz csúcstalálkozó előtt óvatosságra intette Jadranka Kosort. A horvátok meg kívánták hosszabbítani az Oroszországgal érvényben lévő hosszú távú gázbehozatali szerződésüket. Állítólag több gázt kértek.

A Bajnai-kormány szerint ugyanakkor ez az orosz felet a magyar pozíciókat gyengítő lépésre sarkallhatta. Hátráltathatták például a tankerhajókkal szállított cseppfolyós földgáz Krk-szigeten épülő átfejtő állomásának megépítését (ami még valóban nem üzemel). A terminál megvalósulása érdekében Bajnai minden segítséget felajánlott Kosor számára. A magyar kabinet attól is tartott, hogy az Oroszországból Olaszországig tervezett Déli áramlat nevű gázvezeték Szerbia után nem Magyarország, hanem a horvátok felé folytatódna. (Bármily hihetetlen is egy ilyen stratégiai kapocs két, nemrég még háborúzó fél között.) Bajnai szomszédunk ellátás-biztonsága kapcsán ajánlotta Kosor figyelmébe a magyar gázkitermelési és -tárolási lehetőségeket.

Györkös Péter - az irat szerint - üdvözölte a magyar-horvát gázvezetékes összeköttetés megteremtését, illetve azt, hogy a Mol 2009-ben 50 százalék alatti tulajdoni hányad alatt is átvehette a horvát INA nevű nemzeti energiatársaság feletti irányítást. A diplomata a Mol és az INA együttműködése kapcsán „nehézségekről” számolt be. (Ezek jelentősége az azóta történtekhez képest eltörpül. Az irat ugyanakkor bizonyítja, hogy a magyar diplomácia minden lobbierejét beveti az amúgy magántulajdonú Mol érdekében.)

Jadranka Kosor elődje, Ivo Sanader kabinetje a szerződés kapcsán megígérte a Molnak, hogy kivásárolják az INA veszteséges gázüzletágát. Ám ez végül nem történt meg, amit a Mol elfogadni látszott. A nagykövet a 2009 júliusában váratlanul távozó Ivo Sanader utódja, Jadranka Kosor ezzel kapcsolatos hozzáállását korrektnek nevezte, de az INA körüli bizonytalanságok és pletykák mögött orosz érdekeket vélt felfedezni. (Azóta a horvát sajtóban rendkívül intenzív, a Kosor-kabinethez köthető támadássorozat indult a Mol ellen. Magyarországon emögött továbbra orosz érdekeket sejtenek.)

Györkös annak veszélyét is említette, hogy Oroszország a „Barátság-Adria” együttműködés keretében lefoglalná a Magyarországot Horvátországgal összekötő olajvezeték, az Adria kapacitásait. Így Magyarország felé megszűnne a legnagyobb Oroszországtól független, alternatív betáplálási útvonal. (Az Adria vezetéken magas ára miatt szinte soha nem jön olaj, de hatalmas stratégiai jelentősége vitathatatlan.)

A WikiLeaks-jelentés nem tartalmazott különösebb meglepetést a Bajnai-kabinet nyilvánosság felé mutatott álláspontjához képest. Noha a Gyurcsányt követő szocialista kabinetet az akkori ellenzék oroszbarátsággal vádolta, a baloldali kormányok a háttérben mögött határozott érdekvédelmet tanúsítva akár éles vitákat is folytattak az orosz kabinettel szemben. Ugyanakkor ennek kommunikációs értékét egyáltalán nem használták ki, így az akkori ellenzék által rájuk sütött bélyeg rajtuk is maradt.