Magyar szempontból a foglalkoztatási ráta növelésének terve a legfontosabb azon célkitűzések közül, amelyeket megfogalmaztak az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek pénteken befejeződött brüsszeli tanácskozásán - mondta újságíróknak Bajnai Gordon miniszterelnök.

Kiemelte: sikerült elfogadtatni a résztvevőkkel azt, hogy a fiatalok és az idősek mellett az alacsony képzettségűeket is kiemelt csoportként kezeljék a foglalkoztatottság növelését célzó erőfeszítések keretében.

A 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az Európai Unió 2020-ra. Az uniós átlag jelenleg 69, a magyar mutató 62 százalék - közölte Bajnai.

A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9, a magyar mutató 1 százalék.

Az EU-vezetők megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát. A szén-dioxid kibocsátásának visszafogását illetően - mondta Bajnai - Magyarország már 38 százalékkal túlteljesítette a rá eső részt.

Csak júniusban tervezi az unió két további célkitűzés hivatalos számszerűsítését. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két konkrét terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15, Magyarországon 11 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31, Magyarországon 23 százalék.

A magyar miniszterelnök elmondta, hogy az uniós célkitűzések alapján októberig nemzeti célokat is ki kell dolgozniuk a tagállamoknak.

Bajnai Gordon kiemelte: az EU-csúcs zárónyilatkozatában a Visegrádi Csoport országainak szorgalmazására hangsúlyt kapott a kohéziós, vagyis felzárkóztatási politika fontossága. Az is lényeges magyar szempontból - tette hozzá -, hogy a csúcstalálkozó résztvevői megállapították: a mezőgazdaságnak fontos munkahelyteremtő szerepet kell betöltenie. Ez - jegyezte meg Bajnai Gordon - különösen az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatottsági arányának javításában lehet jelentős.

A magyar kormányfő szerint az EU által szorgalmazott közös gazdasági irányításnak a növekedést, az unió globális versenyképességét kell szolgálnia, a szerkezeti reformokat, a hatékonyabb belső piacot kell előmozdítania. A visegrádi országok azt is szükségesnek tartják, hogy jöjjön létre valóban egységes belső energiapiac Európában - mondta.