A GDP arányában számolt államadósság a 2002-es 53 százalékról 2010-re 82 százalékra növekedett, ebben számos tényező játszott közre. A válságkezelő kormányt 2009 áprilisától 2011 májusáig vezető Bajnai Gordon értékelése szerint az okok között előkelő helyen szerepel, hogy 2001-től 2006-ig a közjóléti kiadások a GDP 26 százalékától 32 százalékra növekedett, főként a szociális kiadások növekedtek ebben az időszakban.

Az évtized elején az erő felett végzett infrastrukturális fejlesztések is hozzájárultak az eladósodáshoz, Bajnai szerint például az autópályaépítési program – utólag nézve – rendkívül ambiciózus volt, talán ésszerűbb lett volna, ha várnak ezzel egy kicsit, addig, amíg az európai uniós források bevonása elérhetővé válik.

De mérlegelni kellett, a régió legjobb logisztikai infrastruktúráját tudták kialakítani, ennek köszönhetően jöttek hozzánk sorra a nagyberuházások. Számos bevételelengedés is közrejátszott az eladósodásban, példaként a volt kormányfő a minimálbér adómentességének bevezetését említette.

A 2006-tól tartó időszakban a GDP arányos államadósság 14 százalékponttal emelkedett, ebben Bajnai számításai szerint 4 százalékért az elmarad GDP növekedés,m azaz a gazdaság állapotának romlása felelős, újabb 4 százalékpontos képvisel az IMF-EU hitelnek a jegybanknál tartalékba helyezett része, de ezt bármikor vissza lehetett volna fizetni. A négy év alatt elszenvedett árfolyamveszteség 3 százaléknyit tesz ki a növekményből, a maradék pedig az emelkedő kamatfelárak számlájára írható

Bajnai a fideszes és jobbikos tagokból álló albizottság előtt kifejtette, hogy a tavaly májusi kormányváltáskor a váltáskezelés eredményeként jó állapotban, rendezett, tartható költségvetéssel adták át a kormányzást. A 3,8 százalékos GDP arányos költségvetési hiánycélt tartani lehetett volna, abban egy 0,5-0,6 százalékpontos kockázat szerepelt, ez 130-140 milliárd forintos tételnek felelt meg. Ennek a kockázatnak a kezelésére Bajnaiék konkrét cselekvési programot hagytak utódjukra.

Matolcsy György a hétfőn a költségvetési bizottság előtt elhangzott állításával szemben, miszerint 7 százalékos hiány fenyegetett tavaly, és ők bravúrok árán tudták rendbe tenni az ország pénzügyeit. Bajnai megismételte, hogy a hiánycél tartható lett volna. Úgy vélte, Matolcsy kettős beszédet folytat, ami nagyon veszélyes az ország megítélése szempontjából. Úgy látszik, minden kormánynak az a szándéka, hogy minden rosszért az elődjét okolja – tette hozzá.

Bajnai Gordon leszögezte: a hiány elszaladásában már az Orbán kormány adócsökkentési intézkedései is vastagon benne vannak, példaként a társasági adókedvezmények bevezetését említette, de az önkormányzatok kontrollálatlan hitelfelvétele is közrejátszott ebben.