Sukoró annak a szimbóluma, hogyan próbálják a jogot és a politikát összekeverni, hogyan próbálnak koncepciós eljárással ellehetetleníteni politikai ellenfeleket, ráadásul sok ezer munkahely létrejöttét és egy komoly beruházást lehetetlenítettek el - mondta Bajnai Gordon ex-kormányfő azt követően, hogy tanúként hallgatta meg a bíróság a sukoró-ügy büntetőperében a Szolnoki Törvényszéken. 

Kétezer-hétben találkoztam először ezzel a befektetési elképzeléssel, akkor még a turizmust felügyelő miniszterként. Akkor az volt a kérdés, hogy Magyarországra hozzák a projektet, vagy máshová, tehát versenyben voltunk ezért a projektért. A későbbi kormányátalakítást követően, kinevezésemet követően került sor erre a találkozóra, ahol a befektető népes delegációval jelent meg – mondta Bajnai Gordon, amikor arról az emlékeztetőről kérdezte a bíró, amely a befektetőkkel való kormányzati találkozóról készült, s amelyre nagyrészt épül az üggyel kapcsolatos politikai kommunikáció. Konkrétan, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kézivezérelte a befektetők érdekében az államapparátust. Igaz, a vád konkrétan a büntetőeljárásban nem ez, hanem hűtlen kezelés. A politikai és a nyomozóhatósági vádak ezen emlékeztetőt tekintik legfőbb bizonyítéknak.

– Ilyen találkozóra sok más esetben is sor került, amikor a sok munkahelyet teremtő beruházók kértek találkozót. Egymilliárd dolláros beruházás lett volna, amely ha megvalósult volna, a befektetők közlése szerint 2000-2500 embernek adott volna munkát. Ez a beruházás összemérhető volt az Audi- vagy a Mercedes-beruházásokkal, tehát az ország érdeke volt, hogy ez megvalósuljon, ezért a miniszterelnök is foglalkozott vele személyesen – mondta Bajnai.

Hozzátette: Lauder urat Magyarországon is jelentős befektetéseket végrehajtó üzletemberként ismerte, aki más országokban is komoly gazdasági tevékenységet folytatott. Langhammer úrral korábban nem találkoztam, de tájékozódtam – válaszolta ügyvédi kérdésre a volt kormányfő. 

Nem emlékszem, hogy kaptam volna felkészítőt – mondta Kovatsits Gábor ügyész kérdésére, hozzátéve: frissen kinevezett miniszterként épp hivatala átvételével volt elfoglalva, viszont mivel korábbról is ismerte az ügyet, nem is volt rá szükség. Az ügyész kérdésére elmondta: az első találkozása a projekttel 2007-ben történt, akkor nem kaptak a beruházásról számszakilag részletesebb tervet. Viszont elmondták, hogy Barcelonával versenyzett Magyarország, s olyan helyszínt keresnek, amelynek közelében gazdag a történelmi környezet, mivel történelmi hangulatú, témaparkkal egybeépített szállodakomplexumot álmodtak meg. – De azok az állítások, amelyek a sajtóban megjelentek, hogy ez egy kaszinóváros lett volna, azok nem igazak, ez sokkal komplexebb beruházás lett volna – tette hozzá Bajnai Gordon.– Későbbiekben a folyamat során jutott el hozzánk részletes látványterv és különböző számítások, a dolog mindenképpen komolynak látszott, a terveket komoly építészirodák készítették.

A magyar állam részéről ezeket a számokat ellenőrizte-e valaki? – kérdezte az ügyész. Bajnai szerint ilyennek kellett készülnie, már csak azért is, hogy dönteni tudjanak a támogatásokról. Később azonban a befektető visszalépett az állami támogatási igényétől. 

Az emlékeztetővel kapcsolatban a volt kormányfő elmondta, nem emlékszik, hogy a csere-történet ilyen részletességgel felmerült volna, ahogy a meghívóban szerepel. Hozzátette: logikus, hogy az emlékeztetőben őt jelölték meg felelősként, hiszen az ő minisztériuma volt a felelős az ilyen beruházásokért.

– Változó érveléssel, de a Fidesz és a politikusai folyamatosan támadták ezt a projektet. Előbb a víz- és környezetvédelem merült fel, majd, hogy miért kerül kaszinóváros Magyarországra, majd csak harmadjára merült fel, hogy a csere szabálytalan volt – mondta Bajnai Gordon, ám ezt követően Sólyomváriné dr. Csendes Mária bírónő csendre intette a tanút és az ügyészt, mondván, a kérdéseik és a válaszok már olyan időszakot ölelnek fel, amelyek nem képezik a vád részét. Később a védelemnek sem engedélyezett ilyen alapon kérdést feltenni. 

2009-ben a parlamenti viták miatt Bajnai Oszkó Pétert az üggyel kapcsolatban vizsgálatra utasította, amely vizsgálat nem tárt fel jogsértést. Ezt a bíróság előtt a következőképp indokolta: 

Kiszivárgott – nem tudom, hogy –, hogy az ügyészségnél nagyon eltérő értékbecslés van erre a telekre. Akkoriban az ügyészséget egy független intézményként kezeltük – mondta Bajnai, majd vállaltan politikai megjegyzésként beszúrta, hogy ma már ez nem így van. – A bírónő ezen a ponton meghallgatta a politikai megjegyzést, de közölte: nem fog szerepelni a jegyzőkönyvben. Bajnai folytatta: komolyan vették az ügyészségi információt, ezért újabb vizsgálatot rendeltek el. 

– Ha a magyar állam kétszer két ennyire különböző értéket állapít meg ezzel kapcsolatban, akkor bízzuk a bíróságra ennek az eldöntését – mondta Bajnai Gordon, hozzátéve: szerinte ez nem akadályozta a beruházás létrejöttét, mert a beruházás máshol is létrejöhetett volna. Épp ezért hirdették ki nyertesnek a kaszinókoncesszióban a beruházót.

Bajnai Gordon a bíróság előtt