„Nem külső hatalmaktól kell féltenünk a szabadságunkat” - mondta többek között az aktuálpolitikai kérdések mellett alapvetően az Európai Unió és Magyarország viszonyát elemző fórumbeszélgetésen Bajnai Gordon. A volt kormányfő a Polvax Közéleti Klub legutóbbi találkozóján többek között arról beszélt, hogy a világgazdaság az 1930-as évek óta a legnagyobb válságát éli. Úgy vélte: a következő években sokkal lassabb lesz a növekedés, mint amihez eddig hozzászoktunk; óriási deficiteket kell elhordani és tovább szűkül a hitelfinanszírozás.

A volt kormányfő hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban százmilliók emelkedtek ki a szegénységből a hitelbőség és a megteremtett munkahelyek miatt, de figyelmeztetett: a következő tíz-tizenöt év legnagyobb veszélye, hogy az alsó középosztályi státuszból sokan fognak visszacsúszni. „Nem azok csinálják a forradalmakat, akik szegények, hanem akik csalódottak” - fogalmazott.

A globalizáció bosszúja

Bajnai szerint a válság nem változtatta meg a világot, de felgyorsította a problémákat, amelyekről korábban azt hittük: ráérünk még kezelni. Rámutatott: ilyen feszültségforrás lehet egész Európában a demográfiai probléma, amelynek következményeként át kell alakítani a nyugdíjrendszert, mindenhol gyors beavatkozások kellenek, így Magyarországon is. A volt kormányfő szerint a válságok mindig felerősítik a protekcionizmust és a nacionalizmust, ami szétfeszítheti a megszokott kereteket a világban.

„Bizonyos hosszútávú globális trendek, így például a nyugati világ relatív súlyának a csökkenése is jelentős felgyorsult (…) Mindenki abban érdekelt, hogy egy békés átrendeződést segítsen, ami egy válság közepén felelősséget ró az országok vezetőire” - fogalmazott Bajnai Gordon. Előadásában a „globalizáció bosszújaként” írta le azt a folyamatot, hogy az alacsony képzettségű munkahelyek - a fejlődő országokba való – egyre nagyobb arányú átvándorlása után az Egyesült Államok és Európa hitelekkel, mesterségesen fűtött növekedéssel és ingatlanpiaci szárnyalással tartotta életben ezeket a munkahelyeket.

„De ez a buborék kipattant. Nem nagyon látható, most hogyan hozhatóak vissza ezek az alacsony képzettségű, alacsony költségű munkahelyek ide, miközben itt maradt egy jelentős munkanélküliség” - mondta a volt kormányfő.

Nincs benne az apróbetűben, hogy túl is éljük

Bajnai Gordon az európai válságról beszélve többek között azt mondta: jelenleg a második hullámban tartunk, most már „a válságkezelésből fakadó válságot kezeljük”. Hiszen aki tudta, első reakcióként épp újabb hitelekből kezelte a problémát. A volt kormányfő szerint az Európai Unió állatorvosi lova, hogy a monetáris és a fiskális politika nem került egyensúlyba. Bajnai szerint bár az EU eddig minden válságot kezelni tudott, az alapító atyák viszont azt „nem írták be az apróbetűbe”, hogy minden válságot túl is fog élni az Unió.

Úgy vélte, Európának nincs más útja előre, mint mindegyik tagországban erős megszorításokat végrehajtani az egyensúly visszaállítása érdekében és ezzel párhuzamosan strukturális reformokat is levezényelni.

„Ha belegondolnak, ez politikai értelemben azt jelenti, hogy a választóktól azt kell kérni: adjanak vissza pénzt és alapvetően változtassák meg az életüket. Ez a két legfájdalmasabb dolog, amit egy politikus kérhet a választóitól. Nem csoda, hogy Európában minden politikai párt és kormány vergődik a terhe alatt” - fogalmazott Bajnai, hozzátéve: éppen ezért a gazdasági válság egyre inkább politikai válsággá alakul át. Ennek következményeképpen pedig változik a politikai környezet is: egyre több lesz az utcai demonstráció, idő előtt buknak meg kormányok, megerősödnek a populista pártok.

„Ezek a számok polgárháborút, háborút jelentenek”

A volt miniszterelnök szerint a válság összeurópai szinten az Unió integrációjának válsága is. Bajnai úgy vélte, hogy az eurózóna válságának megoldásához tisztázni kell ki a felelős a krízisért („ha a populista pártok úgy is felteszik a kérdést, akkor érdemes válaszolni”), tisztázni kell, hogy a németektől nem várható el biankó csekk aláírása, de a görögöktől, portugáloktól, írektől sem várható el beláthatatlan végű megszorítás. Bajnai szerint azt is tisztázni kell, hogy jár-e bárki jól azzal, ha megszűnik az euró. „Szerintem nincs ilyen” - tette hozzá a volt kormányfő, rámutatva: Görögországot 45-50 százalékos, Németországot 20-25 százalékos GDP-veszteség érné az első évben, ha kilépne a zónából.

„Ha belegondolnak ezekbe a számokba, akkor ezek valójában polgárháborút, háborút jelentenek” - hangsúlyozta. Bajnai Gordon szerint az eurózónát mindenképpen egyben kell tartani és meg kell menteni. Úgy látja, hogy ezen az úton egyelőre részeredmények születtek. „Ez egy féllábú óriás még, ezért kódolva vannak újabb és újabb válságok (…) Minden érdek meg van ahhoz, hogy ezt a válságot megoldják, de addig sokan és sokat fognak még szenvedni” - fogalmazott a volt kormányfő.

„A zászlóégetők sem köszönnék meg...”

Bajnai Gordon vitaindító előadásában arról is beszélt, hogy Magyarország szempontjából veszélyes lehet a kétsebességes Európa, ettől függetlenül sokkal több érdek van az Unió és az eurózóna egyben tartására. „Még a zászlóégető szavazók sem köszönnék meg a kormányoknak, ha az Európai Unió szétesne, mert az elképesztő nyomort és leszakadást jelentene minden ország számára” - mondta.

Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy Magyarország legelemibb érdeke az Unió sikeres integrációja és működése, illetve Magyarország uniós tagsága. „Egy kicsi-közepes ország számára mindig jobb egy szabályozott nemzetközi kapcsolati rendszerben, mint a nyers erő alapján működő hagyományos politikai viszonyokban létezni. Ahol szabályok vannak, ott a nagyokat is kötik, nemcsak a kicsiket. Ahol szabályozott formái vannak az érdekérvényesítésnek, ott a kicsiknek jobbak az esélyei (…) Ha erő alapon kell nekünk tárgyalni egy egyre globalizálódó világban, ahol egyre inkább a méret számít, ott Magyarországnak nagyon rosszak az esélyei. Ezért az Európai Unió szabályalapú rendszere számunkra sokkal kedvezőbb. Ha tudjuk, hogyan kell használni” - magyarázta Bajnai Gordon.

Nem vagyunk benne a tutiban

Azzal a feltételezéssel kapcsolatban, hogy a Nyugat haldoklik, s ezért inkább Keletre kell fordulni, a volt kormányfő azt mondta: „ez a meccs egyáltalán nincs lejátszva”. Egy helyét megtaláló és megújulni képes Európa szerinte jelentős szerepet fog játszani. „Inkább azok pártján vagyok, akik hisznek abban, hogy az európai integráció nekünk jó. De nem szeretném, ha ezt bárki félreértelmezné. Azt gondolom, hogy az Unióba való belépéssel Magyarország egyáltalán nincs benne a tutiban. Magyarország számára az Európai Unió a létező nemzetközi kapcsolati világok legjobbika. A többihez képest. De egyébként egy iszonyú nehéz terep, ahol a nekünk a nemzeti érdekeinket kell érvényesíteni (…) Ahol napról napra meg kell küzdeni” - fogalmazott.

Bajnai Gordon szerint csak jó szövetségkötésekkel, jó érdekérvényesítéssel lehet sikereket elérni. „Most először van, hogy az Unió egy gyorsítópálya a felzárkózáshoz, egy biztonsági háló és egy minden másnál jobb érdekérvényesítő lehetőség” - tette hozzá.

„Sokaknak viszket már a tenyere”

A volt kormányfő ezt követően kérdésekre válaszolt. Bajnai az elmúlt hetek eseményeit elemezve többek között arról beszélt: „Mindenképpen érdemes küzdenünk a nemzetünk érdekeiért az Európai Unióban. De nem hiszem, hogy a nemzeti érdek kategóriájába tartozna az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetése, a bírók korai nyugdíjaztatása nyilvánvaló politikai céllal, vagy a jegybank függetlenségének megszüntetése (…) Nekünk most a szabadságunkat nem külső hatalmaktól kell féltenünk. Pont, pont, pont” - fogalmazott Bajnai Gordon.

Az ex-miniszterelnök a fórumon beszélt arról is, hogy szerinte Magyarországnak jelenleg tulajdonképpen nincs szövetségese, nincs senki, akivel adott ügyekben össze lehetne fogni. Bajnai szerint Európa egyre fáradtabb a szolidaritástól, főleg a görögök, portugálok gazdasági botrányai után.

Rámutatott, hogy sokaknak „viszket már a tenyere” és túl nagy kockázat lenne Magyarország számára, ha rajtunk demonstrálnák, hogy megbüntetik aki hibázik. „Nekünk nem az Európai Unió fenyegetése miatt kellene változtatnunk, hanem a saját érdekünkben. Hogy legyen egy jól működő, demokratikus országunk, ahol a jó kormányzás elnyeri a jutalmát újraválasztásban, a rossz kormányzás elnyeri büntetését leváltásban” - fogalmazott az ex-kormányfő.

„Nincs monomániám”

Bajnai Gordon saját szerepéről beszélve mindössze annyit mondott: „Kálmán Olga ebben a kérdésben már megizzasztott az ATV-ben, sok újat nem fogok tudni mondani (…) Most is teszem a dolgom. Amit magamtól elvárhatónak és erkölcsi kötelességnek tartok. Ha az embernek egyszer megadatott az a tisztességes, hogy az országát miniszterelnökként szolgálhatta, akkor kötelessége kritikus pontokon megszólalni (…) Teszem a dolgomat, amit én a dolgomnak gondolok (…) Nincs monomániám, vagy ambícióm, hogy nekem kell mindenképpen egy politikai mozgalmat vezetnem vagy az ország miniszterelnökségére törnöm. Szívesen élnék egy olyan országban, ahol jó kormányzás van. Én pedig teszem a dolgomat a magam életében, ami akkor lehet, hogy az üzlet vagy a tanítás világában van. Olyan országban szeretnék élni, ahol jó kormányzás van. Remélem, hogy így lesz” - fogalmazott a volt kormányfő.

Nem tudni még ki lesz alkalmas az ellenzék vezetésére

Később kérdésre hozzátette: „Ez egy nehéz személyes döntés és szerintem nincs döntési helyzet. Nem is lebegtetni vagy rejtélyesen titokban tartani szeretnék valamilyen szándékot. Én olyan döntést nem hoztam, hogy annál többet, mint amit most teszek, tudok vállalni ezekben az ügyekben (…) Azt, hogy ki fogja az ellenzéket vezetni kihívóként a mostani kormánypárttal szemben, egy hosszú döntési folyamat eredménye lesz.” Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy az a kérdés: kialakul-e egy domináns párt az ellenzéki oldalon.

„Ha lesz, annak az elnöke vagy vezetője lesz a miniszterelnök-jelölt. Aki ezt a pártot felépíti, az meg is érdemli. Ha ilyen domináns párt nem alakul ki, akkor a mostani választójogi törvény ki fogja kényszeríteni, hogy az ellenzék pártjai egy listán induljanak. Ha ez így van, akkor nekik kell egy közös jelöltet találni. Hogy meg tudnak-e egymással állapodni, nem egyértelmű. Ez egy nagy 'ha'. És ha ez megvan, akkor majd az arra alkalmas és hajlandó jelöltek közül azt kell kiválasztani, aki képes legyőzni a mostani kormánypártot és utána jól tud majd kormányozni. Ez egy elég messzire lévő döntés. Aki az ország érdekeiből indul ki, annak egyetlen normális válasza van most erre a kérdése: ha a helyzet a sok 'ha' után beáll, akkor azt az embert kell majd támogatni, aki akkor erre alkalmas lesz. Most nem lehet megmondani, hogy ki lesz az (…) Aki ez elé helyezi a saját egyéni ambícióit és vágyait, az ellensége annak, hogy ebben az országban pozitív fordulat legyen” - tette egyértelművé.

Bajnai Gordon a fórumon ismét leszögezte, hogy a Haza és Haladás Alapítvány „nem árnyékkormány”, a szervezet a mindenkori kormány számára kíván szakpolitikai anyagokat és reformkoncepciókat biztosítani. „Árnyékkormányt hatalmat ambicionáló pártok hatalomra aspiráló politikusaiból szoktak alakítani, nekünk nem ez a szerepünk”- tette világossá a volt kormányfő.

IMF vagy tartós finanszírozhatatlanság

Arra a kérdésre, hogy reális veszélyt jelent-e egy bekövetkező magyar államcsőd, Bajnai Gordon azt mondta: „Magyarországnak nincs fundamentális oka arra, hogy államcsőddel nézzen szemben”. A volt kormányfő szerint az államadósság 80 százalék körüli szintjénél fejlett országok nem szoktak csődbe menni, inkább korrigálnak a gazdaságpolitikájukon. „Magyarország nincs államcsődhelyzetben” - hangsúlyozta ismét.

Bajnai szerint ugyanakkor Magyarországot azért fenyegeti a finanszírozhatatlanság és az annak következményeképp előálló fizetésképtelenség, mert „elment a bizalom”. A volt miniszterelnök szerint ezt a bizalmat kellene visszaállítani azzal, hogy a kormány a gazdasági ésszerűséget nem rendeli alá a hatalmi politizálásnak. Bajnai Gordon szerint Magyarország számára a bizalom visszanyeréséhez idő kell és helyes cselekvés. „Az IMF-hitel tipikusan nem szól másról, minthogy a kormány időt nyerjen a korábbi hibái helyreállításához. Így volt ez 2008-2009-ben is (...) Az IMF-hitelt igénybe venni és nem elhárítani a hibákat, nem lehetséges kombináció” - fogalmazott Bajnai Gordon.

A volt kormányfő azzal zárta a fórumot: „(...) Lehet akár pozitív hozadéka ennek a korszaknak, hogy tömegek értik meg: a demokrácia egy fontos, óvandó kincs. És, hogy ha más nem, akkor sok ember fejében összekapcsolódik, hogy a demokrácia, az ország gazdasági működése és így a jólét között direkt összefüggés van. A demokrácia nem más, mint a hibás, rossz kormányzás gyors korrekciójának a lehetősége. Ha ezt sokan megértik, akkor sokkal több elkötelezett híve lesz Magyarországon a demokráciának és akkor még pozitív hozadéka is lehet ennek az időszaknak.”