Varga Mihály és Matolcsy György röpke találkozása az Országgyűlés alakuló ülésén Kurucz Árpád / Népszabadság

Április végére az egész éves terv 96,6 százalékát közelítette meg az államháztartás központi alrendszerének hiánya. A központi költségvetésé magasabb, mint az éves terv - ám a szaktárca szerint mindez "összhangban van a bevételek és a kiadások idei évre tervezett időbeli lefutásával".

Azt persze továbbra sem tudjuk, ez valóban így van-e, a minisztérium ugyanis már évek óta nem hozza nyilvánosságra, milyen lefutást tervez a jövőre nézve. Viszont minden hónapban közlik, hogy éppen megfelelnek a terveknek - még akkor is, mielőtt a kormány épp az év közben szokásos költségvetési kiigazításról dönt.

Azt korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy a tervezettnél alacsonyabb infláció (a költségvetésben 2,4 százalékkal számoltak, most viszont alig 0,8 százalékkal) mérsékli a bevételeket. A konvergenciaprogram szerint azonban ezt más tételek kompenzálják majd. A miniszter azt mondta, a kormány májusban tekinti át a folyamatokat - ez persze nem feltétlenül jelent megszorítást, vagy a tartalékok zárolását.  

A tárca közleménye mindenesetre továbbra is bizakodó - annak ellenére is, hogy áprilisban a várakozások alatt teljesített a büdzsé. A negyedik hónapban ugyanis az előző évek tapasztalatai alapján meg kellett volna állnia a deficit növekedés-ütemének (sőt, a hiány összesített mértékének akár csökkennie kellett volna). Ehelyett azonban a hiánynövekedés üteme is tovább nőtt: a negyedik hónapban már 250 milliárd deficit keletkezett (ahelyett, hogy pluszban zártak volna). 

A minisztérium mindezt azzal magyarázza, hogy idén április vége után május elseje jött. Pontosabban: négy napos ünnep, így a kincstár már korábban átutalta a bérek és a szociális támogatások fedezetét, ami pénzforgalmi kiadásként jelentkezik. Így szerintük az ötödik hónapban majd helyreáll a rend.

Ezenkívül a szokásos – az előző hónapokban már ismertetett – dolgokkal magyarázzák a magas hiányt, így a pedagóguis-béremelés hatásával, az önkormányzatok támogatásának emelkedésével (az adósságkonszolidáció miatt sokat fizetett a központi büdzsé az év elején), és persze azzal is, hogy a kiadások az év elején jönnek, a bevételek meg az év végén.

Utóbbi kétségtelen tény, ám az is igaz, hogy a tervezett éves deficitet ennek ellenére sem szokta megközelíteni az április végi hiány. A tárca azonban megnyugtatja az aggódókat, miszerint az uniós módszertan szerinti éves hiánycél nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka marad.