Azonos vendégszám, megugró bevétel
A vendégforgalom gyakorlatilag az egy évvel ezelőtti szinten rekedt meg, nem így a külföldiek költése, ami 24 százalékkal múlta felül a tavalyi első három hónap bevételét. A külföldi vendégek 233 milliárd forintot hagytak nálunk, ebben szerepe volt a gyenge forintnak, s az emiatt megugró szlovák határ menti bevásárló turizmusnak.
A magyar lakosság eközben 3,6 millió alkalommal utazott külföldre, ami 97 százaléka a 2008 első negyedévinek, és 170 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 63 milliárd forintot tett ki, ami 9 milliárd forinttal volt több a 2008 első negyedévinél.
A recesszió a szabadidős utazásoknál még nem, az üzleti utazásoknál - ahol 13 százalékos volt a visszaesés - már éreztette hatását. A több napra érkező 1,6 millió utazó 82 százaléka turisztikai céllal érkezett, ebből 17 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 7, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 8 százalék körüli volt.
A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek, azonban mindkét ország esetében csökkent a látogatószám 3, illetve 10%-kal 2008 azonos időszakához viszonyítva. A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 6,6 nap volt. A több napra érkező külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2009 első negyedévében. - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében.Budapest (42 százalék) és Nyugat-Dunántúl (31 százalék) voltak. Budapest megtartotta vezető helyét és arányát, Nyugat-Dunántúl 2 százalékpontos növekedést mondhat magáénak az előző év azonos időszakához képest.
A legalább 4 éjszakát eltöltő vendégek közel fele fordult meg Budapesten, 5 százalékponttal több, mint tavaly ilyenkor. A legnagyobb látogatószám-növekedés összességében az észak-alföldi régióban figyelhető meg, az érkezések részaránya 3 százalékponttal 8 százalékra emelkedett.
A külföldiek az általuk eltöltött időnek csak 13-15%-át töltötték el a kereskedelmi szálláshelyeken, jelentős részét rokonoknál, ismerősöknél, Magyarországon lévő saját ingatlanaikban, illetve a szálláshely-szolgáltatást nyújtó magánszálláshelyeken. 2009 első három hónapjában - az előző év azonos időszakához viszonyítva - 6 százalékkal emelkedett az egy napra hazánkba látogatók száma.
Az egy napra látogatók 38 százaléka átutazó, és ez az előző év azonos időszakához mérten 2 százalékpontos csökkenést mutat. Kimagasló a napi vásárlók aránya (40 százalék), mely jelentősen, 13 százalékponttal nőtt a 2008 I. negyedévében mért adatokhoz képest. Az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkenést mutat a turisztikai céllal érkezők aránya (14 százalék).
A nem szomszédos európai országok állampolgárai jórészt átutaznak hazánkon: a Bulgáriából, Franciaországból és Hollandiából érkezők 100 százalékban átutazók. A szomszédos országok közül a Romániából érkezők esetében a legmagasabb az átutazók aránya, 72 százalék. Turisztikai céllal - az érkezések számát tekintve - a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. Az egy napra látogató osztrákok 32 százaléka kiránduló volt, Csehország esetében ez az arány szintén igen magas, 27 százalék.
A külföldi látogatók 2009 első három hónapjában 233 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az utasforgalmi export 63 százaléka, 146 milliárd forint volt a turisztikai motivációval utazók költése, ami 23 százalékkal több, mint az előző évben. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 35 százaléka, 81 milliárd forint. Az egy napra látogatók kiadásainak közel fele a vásárlási céllal érkezőktől, 17 százaléka az átutazóktól származik. A több napra - turisztikai motivációval - érkezők 133 milliárd forint értékben költöttek termékekre és szolgáltatásokra. Kiadásaik nagy része, 65 százaléka a szabadidős utakhoz, 23 százaléka az üzleti utakhoz kötődött.
