Német–görög meccs lesz péntek este a labdarúgó-Európa-bajnokságon, de a bemelegítést már csütörtök este megkezdik a két nemzet képviselői az euróövezet pénzügyminisztereinek (eurócsoport) luxemburgi találkozóján. A görögök kétéves könnyítést és a munkanélküli-segélyek kiterjesztését kérik a második, 130 milliárd eurós mentőcsomaghoz kapcsolt programban foglaltakhoz képest, de biztosan hűvös fogadtatásra számíthatnak, hiszen ez akár további kölcsönökkel is járhat. (A görögöket még az ideiglenes pénzügyminiszter képviseli.)

Brüsszel és – ami talán mindennél fontosabb – Berlin eddig azt hangsúlyozta, be kell tartani, amiben megegyeztek. A színfalak mögött azonban valószínűleg a reálpolitika győzedelmeskedik. „Illúzió” – így írta le a héten egy uniós forrás azt az álláspontot, hogy a görög programon nem lehet változtatni.

Spanyolország is szerepel az eurócsoport napirendjén. A pénzügyérek szeretnék, ha Madrid minél előbb hivatalosan is kérne pénzügyi segítséget a bankszektor átalakítására. Korábban az euróövezet pénzügyminiszterei erre 100 milliárd eurót ajánlottak fel. A spanyolok több átvilágítás eredményére várnak, hogy pontosan tudják, mennyire is lesz szükségük a mini-mentőcsomag keretében. Sajtóhírek szerint egy független auditálás azt állapította meg, hogy 65 milliárd euró kell.

A tagállamok többsége azt szeretné, ha Madrid az elvileg júliusban életbe lépő állandó mentőalaptól (ESM) kérné a finanszírozást, mert az úgynevezett „elsőbbségi hitelezői státuszt” élvez a magánbefektetőkkel szemben. Madrid azonban az ideiglenes mentőalaptól (EFSF) kérne pénzt, hogy ne riassza el a többi befektetőt. Meglehet, hogy nem is kell ezen sokáig vitatkozni: az ESM-et még több országban ratifikálni kell, Németországban elvileg erről jövő pénteken szavaznak. A német alkotmánybíróság azonban ma jelezte: tanulmányozni akarják az alapot létrehozó szerződést, így megakadhat a ratifikációs folyamat.

Az eurócsoport találkozóján nincs hivatalos napirenden, de felmerülhetett az az olasz ötlet, hogy a mentőalapok kvázi automatikusan vásároljanak államkötvényeket a másodlagos piacon, ha egyes tagállamok papírjainak hozamai túl magasra szöknek. Ez nem véletlenül merült fel Rómában: Itália és Spanyolország nehezen fenntartható szinten mozgó hozamokat fizet.

Az ötlet egyelőre nem talált lelkes támogatókra, de ez is téma lesz Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Mario Monti olasz és Marian Rajoy spanyol kormányfő pénteki római mini-csúcstalálkozóján (amit előrébb kellett hozni, mert Merkel Ukrajnába utazik az esti meccsre.) Eközben a Reuters azt jelentette, hogy az Európai Központi Bank (EKB) vezetői azt fontolgatják, nem használják a hitelminősítő cégek besorolásait az eurózóna államainak értékpapírjaival kapcsolatban, hiszen az EKB által korábban bírált leminősítések automatikusan növelik az államok finanszírozhatóságát.

Kibővülő, huszonhetes körben folytatódik a tanácskozás a pénzügyminiszterek között pénteken. Ezen várhatóan ellenkezés és vita nélkül feloldják a 2013-as Magyarországnak szánt kohéziós támogatások részleges felfüggesztését. Mint emlékezetes, korábban az Európai Bizottság nem ítélte fenntarthatónak az egyszeri intézkedéseken alapuló költségvetési korrigálást, ezért – példa nélküli módon – a források felfüggesztésére tett javaslatot szankcióképpen.

Magyarországnak – amely 2004-es csatlakozása óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt – ugyanis 2012-re kellett volna három százalék alá nyomnia a hiányt. A magyar kormány ezt hozta is, ám az eredményt a brüsszeli testület inkább a számokkal való zsonglőrködésnek tulajdonította. A javaslatot a pénzügyérek jóváhagyták, igaz, éles vita árán. A szankció kilátásba helyezése mellé Magyarország „segítségképpen” gazdasági ajánlásokat is kapott a tanácstól, amelyeket mostanra a bizottság elemzése szerint teljesített az ország.

A szankció 495,2 millió eurós kötelezettségvállalást érintett volna. A bizottság előrejelzése szerint a magyar költségvetési hiány 2012-ben 2,5 százalék, míg jövőre 2,7 százalék lesz. A bizottság ugyanakkor egyelőre nem javasolta a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését Magyarországgal szemben, mert továbbra sem tartja meggyőzőnek a magyar gazdaságpolitika fenntarthatóságát.