Az ÉVOSZ elnöke szerint a számok azt igazolják, hogy válságát éli a hazai építőipar, hiszen az első tíz hónapban 7,3 százalékkal csökkent a szektor teljesítménye az előző évi hasonló időszakhoz képest, a magasépítés visszaesése meghaladta a 10  százalékot, míg a szerződésállomány közel 15 százalékkal volt kisebb  október végén, mint egy évvel korábban.

Kiemelte: ha nincs elég munka és pénz az építőiparban, és a  magánszféra megrendelései a válság miatt bizonytalanok, akkor nem  marad más túlélési javaslat, mint az uniós programok felgyorsítása.  A kormány folyamatosan 1.800-2.000 milliárd forintra teszi az uniós  támogatású fejlesztések építési igényét, de az építőipar csak  konkrét megrendelésekben tud gondolkodni  - jellemezte Tolnay Tibor  az ágazat helyzetét.

A nagy programok között szerepelnek a tiszai  víztározók, ötszáz iskola felújítása, és kórházfelújítások is 90 milliárd forint összeggel. Az eredetileg tervezett idei  közbeszerzések jövőre tolódtak, de nem valószínű, hogy nyár előtt  szerződéseket lehetne kötni. Ezért kéri folyamatosan az ÉVOSZ a  kormányt, hogy gyorsítsa fel az uniós projekteket, illetve hozzon olyan intézkedéseket, amelyek nem kerülnek pénzbe, de mégis  előnyösek az építőiparnak.

Elmondta: ilyen intézkedés lehet a különféle garanciák biztosítása ott, ahol az állam a megrendelő, és ez az intézkedés  tovább gyűrűzhet a magánmegrendelők körébe is. Ehhez még jogszabály  módosítás sem szükséges, elég, ha a kormány utasítja a saját  beruházóját.

Példaként említette a közbeszerzésekben alkalmazott ajánlati  biztosítékot, amely akár 50-100 millió forint is lehet, és az  eredményhirdetést követő 60 napig ekkora összeget kell lekötnie a  nyertes ajánlattevőnek. A teljesítési biztosíték a munka végeztével  szabadul fel, és az összege a beruházás 10 százalékára rúg a  gyakorlatban. A jólteljesítési biztosíték - más szóval a garancia  biztosítéka - követeli a legnagyobb "holt tőkét" az építőipari  vállalkozásoktól, mivel az átadástól számított 3-5 évig nem kapja  meg a kivitelező az ellenérték 5 százalékát.

Az ajánlati biztosíték idejét rövidíteni kellene, míg a másik  két biztosítéknál annak mértéke ne legyen nagyobb 2 százaléknál -  tolmácsolta az elnök a szakma javaslatát.
Az építőipari cégek túlélését segíthetné az is, ha az uniós  projekteknél előleget kapnának a vállalkozások. A mezőgazdasági  támogatásoknál is bevett eljárás, hogy az állam előleget fizet a  később befolyó uniós támogatásokra - elemezte Tolnay Tibor.

Elmondta: a kormány nemrégiben hozott egy rendeletet arról, hogy  25 százalékos, de akár 40 százalékos előleget is kaphat a beruházás  megrendelője. A szándék azonban megfeneklett, mivel az előleggel 6  hónap után el kell számolni, addig pedig a beruházó csak a  tervezésig, az előkészítésig jut el, így ebből a pénzből a  kivitelezők nem részesülnek. Ezért javasolja a szakma nevében Tolnay  Tibor, hogy a beruházó a legfeljebb 300 millió forintos előlegből  legyen köteles elkülöníteni egy meghatározott részt a kivitelező  részére.

Az ÉVOSZ elnöke végezetül szólt arról: ha a kis- és közepes  méretű cégek nem jutnak hamarosan munkához, akkor az ezektől nagyobb  méretű cégek is arra kényszerülnek, hogy elbocsássák alkalmazottaik  egy részét. Ez viszont azzal jár, hogy 2010-re, amikorra várhatóan  megélénkül az építőipar is, nem lesz kivel megépíteni a nagyobb  projekteket. Mivel ezek a cégek ma még többnyire magyar tulajdonban  állnak, a helyüket osztrák, német, netán francia vállalkozások  vehetik át - mutatott rá Tolnay Tibor.