Ilyenkor a lelkesedés általában átmeneti, így a befektetői figyelem most már elsősorban arra irányul, miként tudná Ukrajna elkerülni az államcsődöt. Kijevi becslések szerint ehhez 35 milliárd dollár gyorssegély szükséges a következő két évben. Ennek előteremtése önerőből nyilvánvalóan nem megy, az évi 176 milliárd dolláros GDP-t felmutató gazdaság Moszkva, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap sürgős segítségére szorul, csak az lehet kérdéses, hogy az érintettek egymás között hogyan osztják meg a terheket. A decemberben beígért 15 milliárd dolláros orosz segítség célba érését politikai feltételek nehezítik, Moszkva „csak úgy” nem pumpál dollármilliárdokat Ukrajnába, ha az ezután valóban az uniós érdekszférát részesítené előnyben.

Mindenesetre az ukrán eszközök lassan feltápászkodnak a padlóról, az ott irányadónak számító 2023-ban lejáró dollárkötvény hozama a pénteki 10,19 százalékos csúcsról 9,29 százalékra mérséklődött hétfő reggel. Legutóbb két hete volt ennyire kedvező helyzetben. A hrivnya az év eleje óta 7,8 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest, az esés itt is megállt. Két hete hivatakosan 8,4 hrivnyát kellett adni egy dollárért, ez a múlt hét végére 8,9 -re nőtt. A központi bank is feladta hrivnyavédő próbálkozásait, miután 2006 óta nem tapasztalt szintre, 17,8 milliárd dollárra apasztotta a devizatartalékot. Csak összehasonlításképp: ez a magyar tartaléknak nagyjából a fele.

Az erősödési folyamatnak, a csődközeli állapotból való eltávolodásnak lökést adhat minden egyes megnyugtató hír, bejelentés, de akár ígéret is. A lényeg csupán az, hogy felelős politikustól hangozzék el. A lökés intenzívebb lehet, ha az EU-IMF mentőkötél szorosabbra fonását veti fel, ezt az ország külföldi befektetői, az ukrán állampapírok legfőbb vásárlói jobban fogadnák, mint a moszkvai függőség megerősítését. Bő két héten belül mindenképpen irányjelzést kell adni a piacnak, mert az nyilvánvaló, hogy Janukovics elnök eltávolítása önmagában nem orvosolja az ukrán gazdaság problémáit.

A befektetők egy újabb EU-IMF megállapodást üdvözölnének legjobban, mert akkor a nemzetközi szervezetek bevonásával és ellenőrzése mellett lenne véghezvihető a gazdaság talpra állítása. Ilyen garanciák mellett a külföldi befektetők még az adósságot átütemezését is vállalnák, hiszen külső kontroll mellett csökkenne a kockázatuk. Ukrajnának – kamatok nélkül – 17 milliárd dollárnyi adósságát kellene törlesztenie a jövő év végéig, az első egymilliárdos tétel júniusban válik esedékessé. Az IMF részéről igény szerint tanáccsal és pénzzel is hajlandóak támogatni az új ukrán kormányt Christine Lagarde vezérigazgató erről vasárnap nyilatkozott a Bloomberg riporterének.