Az új Monetáris Tanács sem nyúlt a kamathoz
A Monetáris Tanács 2011. március 28-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 6,00 százalékos szintjét - tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A testület most ülésezett először a parlament által megválasztott négy új tag közül hárommal. A tanács döntésének alapja az MNB márciusi „jelentés az infláció alakulásáról" című kiadványa volt.
A Monetáris Tanács megítélése szerint élénkülhet a gazdaság növekedési üteme, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet.
Az inflációs folyamatokat az elmúlt időszakban jellemző kettősség továbbra is fennmarad - írja az indoklás. A gyenge belföldi kereslet és a magas munkanélküliség fegyelmezőleg hat az árazási és bérezési döntésekre. A gazdaságot ugyanakkor kedvezőtlen költségsokkok érik, melyek hatása rövid távon a maginflációba is begyűrűzik, noha a beérkezett adatok szerint ennek mértéke a korábban tapasztalatnál kisebb.
A laza munkaerőpiaci kondíciók lehetővé teszik, hogy a vállalatok áremelés helyett visszafogott bérezéssel állítsák helyre profitabilitásukat. Az elmúlt időszak kamatemelései is mérséklik a költségsokkok esetleges másodkörös hatásait.
Mindezen hatások eredőjeként az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékot, jövő év végére azonban a cél közelében alakulhat. Az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására.
A Monetáris Tanács fontosnak tartja, hogy a hatósági árak körében csak az indokolt költségnövekedések érvényesüljenek, és üdvözli a kormány e téren kinyilvánított elkötelezettségét.
A gazdasági növekedés fő forrása továbbra is a külső kereslet lehet, amihez a belső kereslet csak fokozatosan zárkózik fel. A háztartások fogyasztását a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg, a személyi jövedelemadó-kiengedés tartósan élénkítheti. 2012-ben viszont a tervezett fiskális kiigazítás jelentősen csökkentheti a rendelkezésre álló jövedelmet.
A jelenlegi szigorú lakossági hitelkondíciók tartós fennmaradása tovább fékezheti a fogyasztási kereslet fellendülését, és erősítheti a reálgazdaság dezinflációs hatását.
A vállalati beruházási aktivitást fékezi a szigorú hitelkörnyezet, valamint a különadók és a társasági nyereségadó-változás miatti bizonytalanabb környezet. A Monetáris Tanács jelentős kockázatát látja annak, hogy a magánszféra beruházásainak elmaradása a gazdaság termelőkapacitásainak tartósan lassabb bővüléséhez vezet.
Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése a korábbi hónapok javulása után márciusban nem változott számottevően. A kormányzati intézkedések bejelentése már nem járt érdemi hatással, azok már korábban beépültek a kockázati felárakba.
A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött.
A jelenlegi kamatszint fenntartása mindaddig indokolt, amíg a gazdasági folyamatok az inflációs jelentés alappályájával összhangban alakulnak. Amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé. A hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon.
