Hatalmas bevételkiesést okoz és szinte kizárólag a legjobban keresőknek kedvez a kormány adópolitikája, állapította meg egy, a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmány. A tanulmányt nem egy ellenzéki politikai műhely, hanem Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója jegyzik - írta az Index.

Megállapításaik szerint a 2010–13 között végrehajtott szja-reform összességében évi 444 milliárd forint bevételkiesést okozott a magyar államnak. A kieső bevételek 74 százaléka pedig a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó, gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét gyarapította.

Tanulmányukból kiderül, a változások hatására az alsó hét jövedelmi tized adóterhelése összesen 134 milliárd forinttal emelkedett. A nyolcadik tized adója kismértékben csökkent, a kilencediké 72 milliárd forinttal mérséklődött, míg a legmagasabb jövedelműek adója 501 milliárd forinttal zsugorodott. 61 százalékról 42 százalékra csökkent a tizedik, vagyis a legmagasabb jövedelmű tized hozzájárulása az összes adóbevételhez.

A minimálbér környékén kereső magánszemélyek adója éves szinten átlagosan 58 ezer forintról 126 ezer forintra emelkedett, az átlagbér környékén keresők adókötelezettsége viszont 312 ezer forintról 299 ezer forintra mérséklődött.

Az adóváltoztatások nyerteseinek aránya mindössze 20 százalék körül mozog az alsó négy jövedelmi tizedben, a következő négy jövedelmi tizedben pedig 30-35 százalék. A nyertesek aránya a kilencedik tizedben 92 százalék, míg a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők körében 99 százalék. Bár a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóreform nyertesének számít, az alsó hat jövedelmi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent érdemben. Miközben a három vagy több gyermeket nevelők számára az adóreform összesen 67 milliárd forint adócsökkenést biztosított, az összeg 92 százaléka a legfelső két jövedelmi tized nettó keresetét növelte.