Bár a forint számottevően gyengült az euróval szemben, a bankközi devizapiacon ennek nem sok köze van a belpolitikai eseményekhez - állították lapunknak egybehangzóan elemzők. A jegyzést leginkább a Standard & Poor's (S&P) lépése befolyásolta: a hitelminősítő hétfőn "BBB mínusz"-ra csökkentette Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának osztályzatát "BBB"-ről.

A forint a hétfő hajnali órákban még 305-307 forint között mozgott, ami már akkor is árfolymesetést jelentett. A budapesti nyitást követően tovább romlott a jegyzés, s 310 fölé is emelkedett a kurzus. Délután négy körül viszont hirtelen további gyengülés következett: 313 forintnál is többet kellett adni egyetlen euróért, miközben néhány percel korábban még 308-as szint közelében születtek üzletek.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője hangsúlyozta: utóbbi árfolyamszint egyértelműen a S&P lépésének a következménye. Hozzátette: a belföldi politikai fejlemények nem sok hatása van a forintárfolyamra. - Még mindig túl sok a bizonytalanság, és sok a nyitott kérdés. Azzal semmi sem oldódott meg, hogy Bajnai Gordon miniszterelnökjelölté vált.

Egyetértett ezzel Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. A forint kurzusát a nemzetközi, leginkább a régiós hangulat befolyásolja. A múlt heti derűlátás tovatűnt, s most a cseh korona és a lengyel zloty is vesztett árfolymából. Meglátása szerint a befektetők most arra várnak mennyire kivitelezhető a kormányfőjelölt kiadáscsökkentésről szóló programja. Kiemelte, a kurzust egyértelműen a S&P visszaminősítése befolyásolta, arra még a vártnál rosszabb munkanélküliségi adat sem volt érdemi hatással.

A S&P arra hivatkozva csökkentette a befektetésre ajánlott sáv alsó szélére hétfőn Magyarország hosszú futamú szuverén forint- és devizaadósi besorolását, hogy romlanak a fő költségvetési és gazdasági mutatók, és az IMFés az EU pénzügyi védőprogramja is "véges".

A nemzetközi hitelminősítő londoni bejelentése szerint az eddigi "BBB"-ről "BBB mínusz"-ra romlik a hosszú lejáratú állami kötelezettségek besorolása, és az új osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás érvényes.

Hasonló mértékben gyengítette a cég a Budapestre külön érvényes hosszú futamú besorolást is. A rövid távú "A-3" osztályzatokat megerősítette a S&P. Ha a minősítő az új szintről tovább rontja a hosszú futamú magyar adósosztályzatot, azzal Magyarország ennél a cégnél átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú "BB" kategóriába.

Jelenleg két EU-tagállam, Románia és Lettország besorolása van a "BB" sávban, "BB plusz" osztályzattal. Romániát az S&P mellett a Fitch Ratings is ezen a spekulatív besorolási szinten tartja nyilván. Románia az egyetlen EU-tagállam, amelyre több hitelminősítő is spekulatív osztályzatot tart érvényben.

A S&P a magyar adósosztályzat rontását indokolta azzal is, hogy tovább növekszik a közfinanszírozásra nehezedő nyomás a szükségestől elmaradó bevételek miatt, emellett növekszik a kormányadósság rátája is. De növekszik annak kockázata is, hogy materializálódnak a pénzügyi szektorból a kormányra háruló kötelezettségek. A cég azzal számol, hogy emelkedni fog a nem teljesítővé váló kinnlevőségek aránya, tekintettel a gazdaság gyengülésére és a meggyengült forintra. Ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy hazai piacra kihelyezett hitelek mintegy fele devizaalapú.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU pénzügyi védőprogramja "jelentős, ugyanakkor véges" támogatást nyújt a kormányzati finanszírozásnak, áll az elemzésben. A hitelminősítő előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék-érték (GDP) az idén 6 százalékkal csökken, és jövőre is még 1 százalékos visszaesés várható. Emiatt nehezebb lesz tartani az idei, 2,9 százalékos felülvizsgált GDP-arányos államháztartási hiánycélt, ráadásul megnőtt a politikai bizonytalanság is, miután Gyurcsány Ferenc kormányfő gyakorlatilag lemondott.

Az S&P mindazonáltal azt várja, hogy a jelenlegi kormány, és "a következő kormányok" is tartják magukat az IMF/EU-programhoz. Előrejelzése szerint a bruttó államadósság jövőre a GDP 83 százalékára nő a tavalyi 73 százalékról. Mindeközben a magánszektor teljesítményét is korlátozó fő szerkezeti problémák, például a közszféra nagy mérete és a még mindig "viszonylag nagyvonalú" szociális ellátó rendszer, továbbra is kezelésre várnak.

A hitelminősítő szerint a negatív kilátás érvényben hagyása a besorolást terhelő, tartósan lefelé ható kockázatokat tükrözi. A magyar gazdaság és a költségvetési helyzet kilátásainak további romlása, a pénzügyi szektor likviditási vagy fizetőképességi problémáinak esetleges jelei, vagy a hosszabb időre elhúzódó "politikai bénultság" újabb leminősítéshez vezethet, áll az elemzésben.

Ugyanakkor ha olyan, erős politikai vezetés alakul ki, amely vissza tudja szerezni a befektetői bizalmat, és nekilát a közszféra szükséges reformjának, a magyar adósbesorolás a jelenlegi szinten stabilizálódhat.

Magyarországra a három nagy hitelminősítő jelenleg három különböző szuverén osztályzatot tart érvényben. Ezek közül a S&P által most megadott "BBB mínusz" a leggyengébb. A Fitch Ratings egy fokozattal jobb, "BBB" szintű, a Moody's Investors Service pedig még elsőrendű befektetői "A3"-as besorolással tartja nyilván a magyar adósságot. A Moody's magyar osztályzata három fokozattal jobb, mint az S&P-é.