Az OTP sem látja a kitörési pontot
Az elmúlt év elején bizakodó volt a hangulat a hazai gazdaság jelentős részét magába foglaló kkv-szektorban, ezt mutatta az akkor mért 50 százalék fölötti OTP kkv-konjunktúraindex értéke. Most a cégvezetők 60 százaléka szerint a következő félévben romlani fog a magyar gazdaság helyzete. Az ország helyzetéhez képest továbbra is optimistábbak a cégvezetők saját vállalkozásuk állapotának tekintetében. A válaszadók 53 százaléka gondolja, hogy romlani fog cégének pozíciója, 16 százalékuk számít javulásra. Ebben a tekintetben is megegyeznek az adatok az egy évvel ezelőtt mértekkel, de pesszimistábbak, mint negyedévvel korábban.
Érdekes módon nem befolyásolja jelentősen a vállalat vezetők jövőképét az, hogy milyen ágazatban működnek, ugyanakkor az átlagosnál is mélyebb pesszimizmus jellemzi az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon működő vállalkozásokat.
Kedvező, hogy az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest kevesebben gondolják, hogy romlani fog cégük likviditási helyzete, ami azt jelenti, hogy a cégvezetők 71 százaléka olyan gazdasági jövőképpel számol, ahol a napi problémák megoldása mellett a fejlesztésre is nyílik majd lehetőség. A cégvezetők 31 százaléka egyébként lát esélyt a cég tevékenységének bővítésére a következő fél évben. A beruházási, fejlesztési szándékot elsősorban a jövőt illető bizonytalanság fogja vissza.
A bizonytalan jövő a vállalatvezetők 27 százaléka szerint szinte ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 32 százalék szerint is nagymértékben korlátozza azt. De közepes mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek, a magas hitelkamatok, valamint az elégtelennek ítélt belföldi kereslet is.
A megkérdezett kkv-vezetők többsége úgy ítélte meg, hogy banki hitel felhasználásával képesek a cégek, versenytársak fejleszteni. A válaszadók 54 százaléka említett olyan konstrukciót a beruházások finanszírozásánál, amelyben a banki fejlesztési hitel is szerepet játszik. A cégvezetők 29 százaléka úgy látja, hogy többnyire saját, banki és EU-s pályázati forrás szolgáltatja a pénzügyi alapot az ágazatában megvalósuló beruházásokhoz. További 25 százalék pedig a saját és banki forrás igénybevételét tartották tipikusnak. Ennél valamivel kevesebben (21%) voltak azok, akik szerint elsősorban saját és EU-s pályázati forrásokon alapul egy új beruházás.