A napokban Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár azt mondta: "a lakástakarék-pénztári tőke kihelyezhetőségi plafonját 15-ről 75 százalékra emeljük. A két nagy lakás-takarékpénztárban jelenleg 400 milliárd forint van, vagyis ezzel a változtatással majdnem 300 milliárd forint áramolhatna a piacra".

A lakás-takarékpénztári törvény szerint a hitel felvételéhez szükséges 4 évnyi takarékosságtól el lehet tekinti, és áthidaló kölcsönt is nyújthat a pénztár. Ennek két válfaja van: az egyiket két év takarékosság után lehet adni, feltéve, hogy a szerződéses összeg negyede már az ügyfél számláján legyen. A másik változat az azonnali áthidaló kölcsön.

Jelenleg a kétféle áthidaló kölcsön állománya nem haladhatja meg a pénztár szabad eszközeinek a 20 százalékát, ezen belül az azonnali kölcsön pedig mindössze 5 százalék lehet. Gergely Károly, a Fundamenta Lakáskassza elnök-vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy tudomása szerint a kormány e kétféle áthidaló hitel arányát emelné fel a szabad eszközök 75 százalékára.

Az OTP Lakástakarék-pénztár közleménye erre úgy reagál, hogy amennyiben a 15 százalékos mérték a pénztár szabad eszközei állományának áthidaló kölcsönbe kihelyezhető maximális arányára vonatkozik - a megfogalmazás nem egyértelmű -, akkor annak emelése hasznos lehet, mivel az olcsó lakáskölcsön iránti igény nagy, a pénztárak likviditása pedig kiemelkedően jó.

Az államtitkár az interjúban beszélt arról is, hogy ha a család több lakás-takarékpénztári megtakarítás felhasználásával vásárol lakást, és ezek között kiskorú is van, akkor a lakáscserét ez megnehezíti. A kormány ezért tervezi annak eltörlését, hogy a kiskorú is tulajdonos legyen akkor, ha a saját nevére szóló lakástakarék szerződés is része a vételárnak.

Az OTP pénztára ismerteti: egy család tagjai több lakás-előtakarékossági szerződést is köthetnek. Tipikusan a kiskorú gyermekekre, mint kedvezményezettre a közeli hozzátartozók - szülők, nagyszülők - kötnek külön szerződéseket. A hatályos törvény alapján kedvezményezett megjelölése esetén a lakáscélú felhasználás a kedvezményezett javára történhet úgy, hogy a kiskorú kedvezményezettnek is tulajdont kell szereznie a család lakásvásárlásakor, vagy tulajdonnal kell rendelkeznie a család ingatlanának felújításakor. Ennek kezelése az elmúlt évek gyakorlata alapján a Ptk., valamint a gyámhatósági jogszabályok miatt nehézkes és nem életszerű. Ezt az anomáliát oldhatná fel a tervezett változtatás.

Csütörtökön Gergely Károly elmondta, hogy jelenleg egy átlagos pénztártag szerződéses összege 3 millió forint körüli, amely elegendő egy kisebb lakás vásárlásához önerőnek. Gergely Károly úgy vélte, hogy egy jobban kereső személy már 8-9 millió forintos szerződéses összeget is tud vállalni. Amennyiben az állami támogatás 8-ról 10 évre emelkedne, illetve 2 év megtakarítás után a támogatás maximuma nem 72 ezer, hanem 100 ezer forint körül lenne, akkor a megtakarítási összeg elérhetné a 10-12 millió forintot, amelyből már lehet lakást vásárolni.

A változástól az elnök-vezérigazgató azt várja, hogy lényegesen többen kötnek lakás-takarékpénztári szerződést. Magyarországon a népesség 12 százalékának van pénztári szerződése, ez az arány Németországban 45, Ausztriában 50, míg Csehországban 55 százalék.