Információnk szerint felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul az OTP abban a devizahiteles ügyben, amelyben kedden a bank ellen, ügyfele javára döntött a másodfokon eljáró Szegedi Ítélőtábla. Az MTI beszámolója szerint a bíróság jogerős közbenső ítéletében érvénytelenítette a svájci frank alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontot az OTP, illetve az OTP Jelzálogbank és egy domaszéki házaspár között létrejött szerződésben.

Szeghő Katalin tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor kifejtette: önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének kikötése nem ütközik jogszabályba és nem tekinthető tisztességtelennek sem. A felperes és a bank között 2005 nyarán létrejött hitelszerződésnek az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja azonban nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek. Nem sorolta fel részletesen, az ügyfél számára kellőképpen átlátható módon az okokat, hogy mikor és milyen mértékben módosítható a kamat. A tanácsvezető bíró hangsúlyozta, a szerződés ebben a formában lényegében arra adott lehetőséget a pénzintézet számára, hogy tetszése szerint bármikor változtathasson a kamaton, ezzel megbontva az ügyfelek közötti egyensúly elvét.

A felperes, Bán Tamás feleségével 2005 májusában 11,45 millió forintnyi svájci frank alapú, 240 hónapos futamidejű jelzáloghitelt vett fel az OTP-től egy domaszéki építkezéshez. A változó kamatozású hitel kezdeti ügyleti kamata 2,49 százalék volt, ennek mértékét a bank azonban egyoldalúan csaknem 6 százalékig fölemelte. A bank 2006 januárja és 2011 januárja között összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé.

A közbenső ítélet eredményeként a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetően szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a közbenső ítélet meghozatalára. Bán Tamás számítása szerint a kezdetben 80-90 ezer forintos, majd időközben duplájára emelkedő havi törlesztőrészletük az ítélet nyomán 40 százalékkal csökkenhet.

Információnk szerint a perben az OTP azzal érvelt, hogy egyoldalú szerződésmódosítás kapcsán — miként azt az ítélőtábla is megállapítja — önmagában az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségének kikötése nem ütközik jogszabályba, és nem tekinthető tisztességtelennek sem. Az érintett szerződésben, az egyoldalú hiteldíj változtatási jogra vonatkozó feltételek konkrétan, taxatíve meg vannak határozva.

A bank véleménye szerint a jogszabály csak a változtatáshoz szükséges feltételek és körülmények tételes meghatározását írja elő. Azt a mértéket, amely kiválthatja a módosítást, illetve azt a mértéket, amelyet a változtatások okoznak, azonban nem. Az ilyen hatás ugyanis közgazdaságilag előre nem kiszámítható. Amennyiben ez előre kiszámítható lenne, akkor automatikus szerződésmódosulásról lenne szó, nem pedig egyoldalú szerződésmódosításról.

Az egyoldalú szerződésmódosítást azért teszi lehetővé a szerződés, mivel annak megkötését követően a törlesztési idő alatt előre nem látható körülmények merülhetnek fel, amelyek befolyásolhatják a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségét. (pl. kedvezőtlen makrogazdasági változások) Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezések érthetőek és világosan meghatározottak, ezen indok alapján nem minősülhetnek tisztességtelennek.

Mindenki a Kúriára vár

Míg korábban – nem kis részben a kormánynak köszönhetően – főleg a bankokra nehezedett nyomás a devizahitelezéssel kapcsolatban, mindenki a pénzintézetektől várta a probléma megoldását, az utóbbi két két hétben egyre inkább a Kúria kapta meg ezt a hálátlan szerepet. Bár a kabinet azt ígérte, hogy november elején előáll a saját javaslatával, végül visszakozott: az indoklás szerint az utóbbi időben született, egymásnak ellentmondó ítéletek miatt zavarossá vált jogi helyzet tisztázása nélkül nincs értelme előrukkolni egy újabb mentőcsomaggal. A kormány a kérdés megoldását a Kúriától várja, és ezzel tovább is dobta a forró krumplit a legfelsőbb bírói fórumnak.

Az utóbbi napok megnyilatkozásai alapján azonban a Kúria sem örül a "lehetőségnek", igyekszik is hűteni a szerepével kapcsolatos várakozásokat. Múlt heti közleményében például azt hangsúlyozta, hogy csak az eléje került jogviták alapján foglalhat állást mind konkrét, egyedi ügyekben felmerülő devizahiteles perekben, mind pedig – eltérő bírósági döntések észlelésekor – a bírói gyakorlat egységesítését megkívánó jogegységi eljárásokban. A Kúria elvi határozatai is konkrét egyedi ügyekben felmerülő jogelvi kérdésekről döntenek. A várhatóan meghozandó jogegységi határozat a devizahitelekkel összefüggő perekben is tapasztalt eljárásjogi kérdéseket taglal – hívta fel a figyelmet a Kúria.

Ilyen, eljárásjogi kérdéseket tisztázó jogegységi döntés lehet az is, amelyet hétfőre vártak sokan a Kúriától. Az összevont polgári-gazdasági jogegységi tanács azonban a hétfőre kitűzött tárgyalását elhalasztotta, a döntés azonban várhatóan még novemberben megszületik – tájékoztatták lapunkat a Kúriánál.

A jogegységi eljárás célja az egységes ítélkezési gyakorlat tisztázása azokban az ügyekben, ahol a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérik a bíróságtól. Ám nem csupán devizahitel-szerződésekről, általában a hitelszerződésekről van szó, hanem bármilyen megállapodásról, így a határozat is csak általános lehet, nem adhat teljeskörű útmutatást a konkrét ügyekben. A cél nem is ez, hanem a bíróságok munkájának segítése a jogszabályok értelmezésével, az általános joggyakorlat fejlesztése. Ahogyan arra a Kúria múlt heti közleménye is utalt: egyedi ügyekben egyedi döntések születnek, az eljárásjogi kérdések tisztázása egy jogegységi határozatban nem ezt a célt szolgálja.