A román kormány maga is felismerte, hogy a gazdaság élénkítéséhez éppen a kis- és középvállalatokat kell felkarolni, kétségtelenül tett is már lépéseket ennek érdekében - mondta. Egyrészt megerősítette a vállalatok e kategóriáját védelmező garanciaalapokat, másrészt pedig 100-100 millió eurós forrást biztosított az állami kézben lévő Eximbank és a CEC (román takarékpénztár) számára a kis- és középvállalati szféra számára biztosítandó hitelekhez.

Diósi László szerint azonban hátrányos, hogy a forrásokat illetően Romániában ilyen jellegű bankpreferencia létezik, szerinte a kkv-szektor támogatását szolgáló programoknak - Magyarországhoz hasonlóan - ebben az országban is ki kellene terjednie a teljes pénzügyi közvetítői rendszerre. A bankigazgató hiányolja azt is, hogy Romániában e területen teljes mértékben hiányzik a kamattámogatás gyakorlata.
A menedzser veszélyesnek tartja, hogy a ROBOR (a bankközi piacon nyújtott lejhitelek átlagkamata a bankszektor tíz legjobb teljesítményét nyújtó bankjára számítva) Romániában folyamatosan 15 százalék között mozog. Emiatt nincsen vállalkozói hitel 20-25 százalékos kamat alatt, ezt pedig egy kisvállalkozás nem képes kitermelni - mondja Diósi, aki attól tart, hogy a kis méretű vállalkozások könnyen megroppanhatnak ezektől a kamatterhektől. Az államnak mindkét eszköz - a források biztosítása és a kamattámogatás - révén kellene segítenie helyzetükön - fűzte hozzá.

Az OTP Bank Románia a saját, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) forrásaiból hitelezett eddig a kkv-knak. Sikeresen használt fel 10 millió eurós EBRD-keretet, és szeretne továbblépni az európai bankkal folytatott együttműködés útján. "Mint a román piacon felelősséggel működő pénzintézet, bankunknak is ebben az évben a kkv szektort kell segítenie hitelekkel" - mondta Diósi, hozzáfűzve, hogy az idén "nem kívánják erőltetni" a fogyasztási hiteleket, ezekről az OTP Bank Romania már korábban leállt. Ha megfelelő mennyiségű új forrást tud majd bevonni a bank, mindenképpen a kis- és középvállalatok felé fordítja figyelmét a jövőben is. Portfóliójának már most is körülbelül az egyharmada szolgálja a piacnak ezt a szeletét, amelyben e pillanatban harminc ezres nagyságrendű az ügyfélállománya.

Románia eddigi beruházás-ösztönzési programja révén éppen a kkv-kat erősítette, Romániában ennek köszönhetően például 30 ezer olasz, 15 ezer német és 10 ezer török kisvállalkozás működik, magyar tőkéjűből pedig mintegy 9 ezer. Románia tehát Magyarországgal ellentétben nem a "multikat" részesítette előnyben. Diósi László szerint ezért a román államnak a saját maga által megkezdett úton kellene tovább haladnia, forrásokkal és kamattámogatással kellene segítenie a kis- és középvállalatok fennmaradását.