2009. augusztushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,6 százalékkal csökkentek, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 7,1 százalékos árcsökkenése következtében. Növekedett az óvodai, bölcsődei étkeztetés (1,7 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,4 százalék), valamint a sertészsiradék (1,3 százalék) ára.

Árcsökkenés volt megfigyelhető az étolaj (2,2 százalék), a rizs, hántolmányok (1,7 százalék) és a sertéshús (1,2 százalék) esetében. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak (2,9 százalék) a szezonváltás következtében. A szeszes italok, dohányáruk (1,0 százalék), valamint a tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energia (0,7-0,7 százalék) esetében áremelkedés volt megfigyelhető. Az egyéb cikkek körében 0,1 százalékos árcsökkenés következett be, ezen belül a járműüzemanyagok ára egy százalékkal csökkent. A szolgáltatások árai az átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek (1,1 százalék), ezen belül az üdülési szolgáltatások árai átlagosan 11,1 százalékkal lettek olcsóbbak.

12 hónap alatt, 2008. szeptemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál kisebb mértékben, három százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 20,5, a tojás 11,1, a párizsi, kolbász tíz, valamint a szalámi, szárazkolbász, sonka 8,8 százalékkal. Árcsökkenés következett be az étolaj (19,2 százalék), a sajt (12,5 százalék), a tej (9,1 százalék) és a liszt (8,8 százalék) esetében. Az átlaghoz képest nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal drágultak a szeszes italok, dohányáruk.

A háztartási energia átlagot meghaladó, 6,4 százalékos áremelkedésén belül az elektromos energia ára 10,7, a vezetékes gázé 8,1 százalékkal nőtt. Átlag feletti áremelkedés volt megfigyelhető a szolgáltatások (5,9 százalék) körében is, ezen belül a szemétszállítás 16,1, a vízdíj 11,7, a csatornadíj 11,6 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 5,7 százalékkal kellett többet fizetni. Az egyéb cikkek (2,8 százalék) áremelkedése átlag alatti volt, ezen belül a járműüzemanyagok ára 5 százalékkal csökkent, a gyógyszer, gyógyáru 6,6 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek esetében szintén átlag alatti (1,7 százalék) volt a növekedés.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője a szeptemberi  inflációs adatokat részletezve az idényáras élelmiszerek árának  csökkenését emelte ki, valamint az üdülési szolgáltatások árának mérséklődését. Ugyancsak mérséklő hatása volt a benzinár csökkenésének is.

Ugyanakkor kellemetlen meglepetésnek nevezte az új személygépkocsik árának kiugróan magas, két százalékos havi  emelkedését. Bebesy Dániel arra számított, hogy a forint erősödése  nem drágítja az új autókat.

Az általános forgalmi adó július elejei emelése az árak  emelkedését indokolná, de a gazdasági válság ezt "ellensúlyozza". Hozzátette: a nyáron várt  7-8 százalékos decemberi inflációs  előrejelzést lefelé módosították és ehelyett  5,7 százalék körüli  rátát várnak - mondta az elemző.

Mint megjegyezte, az inflációs folyamatok hatására, ha semmi nem változik és nem éri külső sokk a forintot, akkor már október végén a  7,5 százalékos jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentése  várható, és még az idén további kamatvágást tart valószínűnek.

Kovács Mátyásnak, a Raiffeisen Bank elemzőjének kisebb  meglepetést okozott a 4,9 százalékos éves inflációs adat. Kiemelte,  hogy jelentősen csökkent a szolgáltatások árszintje. Még  augusztushoz képest is tovább  mérséklődött az idényáras  élelmiszerek ára. A ruházati termékek árának emelkedését részben az  áfaemeléssel hozta összefüggésbe, és úgy vélte, hogy a kiskereskedők  az áraikban érvényesíteni tudták az általános forgalmi adó emelését.  Kovács Mátyás megjegyezte: ugyanakkor a nyári kiárusítások vége is  áremelést hozott.  Decemberre 6 százalék körüli éves inflációt vár.

A Raiffeisen Bank elemzője szerint már hétfőn legalább 25, de  inkább 50 bázispontos kamatcsökkentés lehetséges és az év hátralévő részében tovább mérséklődik a jegybanki alapkamat.