- A Malév helyzetének részletes elemzését követően annyi biztosan kijelenthető, hogy jogosak voltak az ellenzéki kritikák már a Malév privatizációja idején is, ugyanis az orosz tulajdonos minden egyes ezzel kapcsolatos tranzakciót hitelből finanszírozott - sommázta a társaság helyzetéről készült húszoldalas jelentés egyik főbb megállapítását Márton Attila, a légiközlekedésért felelős miniszteri biztos.

Hozzátette, hogy a vizsgálat fényt derített a privatizációs szerződés egyik legsúlyosabb hiányosságára is: noha a Malév már az eladásakor is tőkehiányos volt, a privatizációs szerződés lehetőséget adott arra, hogy ne tőkejuttatásként, hanem hitelként kapjon pénzt tulajdonsosától, s ez vezetettet a cég mára kritikus helyzetéhez.

Lapunknak elmondta: 112,8 millió eurót fordított az orosz fél a Malévra hitelként, gyakorlatilag ezt a pénzt szeretné viszont látni, noha ebből 32 millió eurót vitat a magyar kormány, ez szerepel is abban a szerződésben, amit a visszaállamosításkor kötöttek. A Márton Attila vezette helyzetelemzés során dokumentumok alapján fény derült egy eddig nem ismert, de a Malévet terhelő garanciára. Az egykori tulajdonos, Borisz Abramovics egy 102 millió eurós hitelkeret-szerződést kötött a Vnyesekonombankkal, ám azt tovább garantáltatta a Malévval úgy, hogy erről a papírok szerint a cég igazgatósága nem tudott.

A cég helyzetének rendezése érdekében készülnek a tárgyalásokra az orosz partnerekkel, a téma várhatóan a magyar-orosz gazdasági kormányközi bizottság ülésén napirendre kerül - mondta Márton Attila, aki szerint a fő probléma, hogy a 95 százalékban tulajdonos magyar állam mozgástere erősen korlátozott, hiszen az érvényben lévő szerződések olyan jogokat garantálnak a VEB-nek, mint hitelezőnek, amely messze nincs arányban a VEB tulajdonrészével. Noha a Malévnek számos más nagy hitelezője van, főleg a legnagyobb szállítói és a Budapest Airport Zrt., kulcspozícióban az oroszok vannak, mert, mint a biztos említette, lényegében minden hitelezővel megállapodtak már az adósságok kezeléséről.

Értesüléseink szerint a vegyesbizottság ülése - melyen a magyar küldöttséget Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter vezeti - legkorábban őszre várható, de addig egy korábbi kormányhatározat értelmében biztosított a légitársaság finanszírozása. A további finanszírozási igényekről a miniszteri biztos nem beszélt, mondván, arra csak céget további átalakítása után nyílik mód, elvégre az Uniós szabályoknak is meg kell felelni. - Óvatosan kell finanszírozni a céget, mert a Malév konkurensei máris uniós vizsgálatot kezdeményeztek. Sajnálatos módon, köztük van olyan cég is, amely részben magyar tulajdonú - fogalmazott Márton Attila.

A vizsgálatok alapján a miniszteri biztos azt mondta: az anyagot további elemzések céljából továbbították Papcsák Ferenc kormánybiztosnak. Nemcsak amiatt, mert a szerződés nem írta elő a vevőnek a tőkejuttatást, de magyarázatra szorul az is, miért csak 32 millió eurós bankgaranciát kellett biztosítania a vevőnek, holott, az 90 millió euró hitelt vállalt át a magánosításkor.

A biztos szerint azt is tisztázni kell, miért csak 2009 tavaszán kezdeményezték e garancia lehívását, holott Borisz Abramovics cége, az AirBridge Zrt. már 2008 májusától nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. Ráadásul, miután az MNV kezdeményezte a garancia lehívását, Veres János akkori pénzügyminiszter utasítására megszakították a folyamatot, a válságra és a nehéz pénzügyi helyzetre hivatkozva.
Márton Attila szerint a stratégia nélküli vállalatvezetés jelzáloggal terhelte meg a Malévhoz kapcsolódó meglévő vagyonelemeket, egy Boeing 767-es repülőgépet, az Aeroplex karbantartó céget és a Malév földi kiszolgáló vállalatát, Malév Ground Handlinget.

Lapunk információi szerint a miniszteri biztos és szakértői stábja jelenleg egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a cégnél ismét legyen kollektív szerződés, s ennek érdekében személyesen is tárgyalnak a szakszervezetekkel, amelyek igen hűvös viszonyban vannak a cég menedzsmentjével. A kollektív szerződés a hó végén lejár, s amennyiben nem lesz új, az további anyagi terheket ró a Malévre, hiszen az extra munkavégzést és számos más bérrel kapcsolatos kifizetést a munka törvénykönyve alapján kell majd rendezni. A szakszervezetek állítása szerint a kollektív szerződés nélkül a nyári menetrend sem tartható egy könnyen.

A biztos abban bizonyosan egyetért az érdekképviseletekkel, hogy a cég megmentése érdekében született üzleti terveket felül kell vizsgálni. - Aktualizálni kell ezeket az anyagokat - mondta kérdésünkre Márton Attila, aki korábban lapunknak adott interjújában azt is hangsúlyozta: a dolgozóknak is áldozatot kell hozniuk a cég érdekében, nélkülük nem lehetséges a légitársaság talpon maradása.

Úgy tudjuk, egyelőre számítanak a jelenlegi vezérigazgató, Martin Gauss szakértelmére, ám a korábbinál lényegesen kontrolláltabb feltételek mentén. Üzleti szemléletből ugyanakkor nem lesz hiány, hiszen a pénteki közgyűlésen több nagy tekintélyű üzletembert választanak a cég igazgatóságába.