Az örmények lenyúlták a magyar lottót
A legkisebb nyeremény átszámítva 4 ezer forintot ér, míg a fődíj nagyjából 4 milliót. A teljes nyereményalapba havi 380 ezer dollárt tesznek be, miközben éves szinten 17 millió dollárral több adó folyik be az államkasszába a számlaadás népszerűsödésének köszönhetően. Legalábbis az optimista kormányzati becslések szerint.
Az örmény kormány szándéka egyértelműen a feketegazdaság kifehérítése, a zsebből zsebbe vándorló összegek láthatóvá tétele és megadóztatása. Az a kezdeményezés ugyanis megbukott, hogy a törvény szigorával fenyegetve vegyék rá a piaci árusokat és a bolttulajdonosaokat a pénztárgép használatára és a számlaadásra. Maga Armen Alaverdjan, az államkincstár helyettes vezetője is elismeri, hogy a számlaadás nem tekinthető nemzeti sportnak a Szovjetunió egykori tagállamában, az adócsalás viszont annál inkább. A feketegazdaság részarányát 30-40 százalékosra becsülik a szakemberek.
Az új lottójáték, melynek az első húzása februárban lesz, nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Egy neve elhallgatását kérő piaci árus állítja, hogy eddig is rendesen fizették az adót, ám ha a pénztárgépet vennének, akkor növekednének a költségeik, mert akkor már könyvelőt is alkalmazniuk kell. Mindez az extra költség természetesen beépülne az áraikba.
Vahan Kerobjan, a Star szupermarketlánc vezérigazgatója szerint ez gyenge magyarázat, a piaci és az utcai árusok adófizetési hajlandósága meglehetősen csekély, miközben tőlük megkövetelik a szabályok kőkemény betartását - panaszolja.