Vesztésre áll a Hervis kft. - vélhetőleg az osztrák anyacég, a Spar biztatására - a 2010-es kiskereskedelmi válságadó kivetése miatt indított pere a magyar állammal szemben. Mint arról beszámoltunk, 2012-ben a sportszerkereskedő Hervis a székesfehérvári bíróságon beadott keresetében arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg:a külföldi tulajdonú kereskedelmi cégekre diszkriminatív módon vetették ki a válságadót.

A székesfehérvári bíróság továbbutalta a kérdést a luxemburgi Európai Bírósághoz, ahol jelenleg is zajlik a per. A napokban azonban Julianne Kokott bírósági főtanácsos az ügyhöz fűzött indítványában úgy látta: a különadó nem sérti az uniós direktívákat és az alapjogokat. 

Az indítvány ugyan nem kötelezi a bíróságot, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a bíróság a főtanácsnoki indítvánnyal azonos álláspontot fogad el.

A főtanácsnok szerint nem bizonyosodott be, hogy a krízisadó diszkriminatív lett volna a külföldi kereskedelmi cégekkel vagy termékekkel szemben. Igaz, ez alighanem csak jogilag értendő: a 2010-es, évente 30 milliárd forintnak megfelelő különadó túlnyomó részét a külföldi tulajdonú hipermarket-láncok fizették ki, csak a piacvezető Tesco egymaga több mint 12 milliárd forintot.

A krízisadó szabályait ugyanis úgy állapították meg, hogy az nem, vagy alig érintette a magyar tulajdonú hazai láncokat. Az adót ugyanis sávosan vetették ki, így 500 millió forint forgalom alatt az árbevétel 0,1, míg afölött 2,5 százalékát kellett befizetni adóként.

Míg azonban a hipermarketláncoknál az adóalap kiszámításakor figyelembe vették kapcsolt vállalkozások forgalmát is, addig a hazai láncoknak nem, vagy csak elenyésző adóterhet kellett fizetniük.

Ugyan a CBA és a Coop is közös beszerzéssel üzemelnek - ilyenformán a hipermarketek versenytársai -, ám jogilag franchise-láncok, több ezer kistulajdonos jogilag egymástól független cége, és náluk külön-külön, cégenként számította a jogszabály az árbevételt.

Amennyiben a bíróság elfogadja a főtanácsnok érvelését, úgy komoly érvágástól mentesül a jövő évi büdzsé: amennyiben a kírzisadó diszkriminatívnak bizonyult volna, a több éven át ketyegő válságadó kamatokkal terhelt összegét, több mint 100 milliárd forintot kellett volna a Magyar Államnak visszafizetnie a kereskedelmi láncoknak.