Túlzás lenne azt mondani, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) az algériai Oránban ma hozott, napi kétmillió hordós kitermelés-csökkentése különösebb meglepetést okozott volna a piacokon. Az olajkartell tagjai ezentúl csak napi 25,3 millió hordónyi olajat hoznak a felszínre, ezzel megpróbálva egyensúlyba hozni a keresletet és a kínálatot a recesszió sújtotta világpiacon. Csakhogy a piac a kvótacsökkentést már régen beárazta, ezért a jegyzésár alig több mint egy százalékkal emelkedett a nagy horderejű döntés bejelentését követően a londoni árutőzsdén. A Brent típusú kőolaj hordójáért 47,19 dollárt kellett fizetni.

Az árak karbantartására a kartellen kívül Oroszország fellépése adhat igazi garanciát. Az oroszok ugyanis kijelentették, hogy készek akár napi 320 ezer hordóval is visszafogni a termelésüket, amennyiben az árak a kvótacsökkentés után is kedvezőtlenül alakulnának. (Az oroszok számára az 50 dolláros olajár a nullszaldót jelenti, költségvetésük erre van belőve, azaz a nagyvonalú szociális kiadások fedezetére ez az árszint ad garanciát.) A világ olajtermelésének 43 százalékáért felelős olajkartellen kívüli legnagyobb termelőnek számító oroszok novemberben napi 9,8 millió hordó olajat hoztak a felszínre. Az eddig csendben lévő azeriek is megszólaltak, Natik Alijev energiaügyi miniszter elmondta, hogy 30 százalékkal akár akár 540 ezer hordóra is visszafoghatják napi termelésüket, ha azt indokoltnak látják. A kartellen kívüli termelők közül Mexikó és Norvégia jelezte, hogy ezúttal a maguk útját járják, és nem csatlakoznak a 7,3 százalékos termelés csökkentéshez. Ezzel egyúttal annak az élét is sikerült valamelyest elvenniük.