Az önkormányzatokon keresztül mentenék a húscégeket
A kormány előtt fekszik olyan megoldási ötlet, amely EU-konformnak tűnik és amely mentőöv lehet a három nehézségekkel küzdő húsipari vállalatnak, a gyulainak, a kaposvárinak és pápainak – értesült a Népszabadság több egymástól független forrásból.
Ugyanakkor tegnap a kormányszóvivő nem számolt be arról, hogy a kabinet szerdai ülésén érdemben tárgyalta-e a kérdést, és elfogadtak-e bármiféle elképzelést a vállalatok megsegítésére.
Lapunk viszont úgy tudja, nem pusztán a politikai egységet mutató, barokkos kormánypárti szófordulat volt az hétfőn a miniszterelnökséget vezető Lázár János részéről, hogy „a kabinet és az érintett önkormányzatok megmentik a gazdasági nehézségekkel küzdő húsipari cégeknél dolgozók munkahelyét”. A tervek szerint ugyanis a kormány aktívan együttműködne az önkormányzatokkal a megoldásban.
Az elképzelések szerint az helyi önkormányzatok tulajdont szereznének a pápai és a kaposvári húsüzemben, majd a kabinet „valamilyen formában” konszolidálná a helyhatóságot. Hogy ez utóbbi lépés milyen módon történne meg, arról nem beszélt forrásunk, ám erre elvileg sok variáció létezik. Azzal viszont nem árt tisztában lenni, hogy ehhez a megoldáshoz a tulajdonosok együttműködésére is szükség van – legalábbis két társaság esetében –, így az is kérdés számukra, milyen feltételeket kínál az állam.
Forrásunk hozzátette: a Gyulai helyzete speciálisabb, mert a cég a közelmúltban felszámolás alá került. Így ez nem járható. Az elképzelés szerint e vállalat esetében a helyi önkormányzat alapítana egy társaságot, amely végül úgymond „bérelné” az immár új állami felszámolótól az üzemet, s az így jutna forráshoz.
Azért van szó új felszámolóról, mert ugyan most a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. látja el a feladatot, ám időközben az állam létrehozott, 20 millió forint jegyzett tőkével egy új felszámolót, amely a stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozásoknál szükséges ilyen jellegű munkát végzi majd. Ez a cég a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit (NRN) Kft., amelyhez – ismereteink szerint egy héten belül – a Gyulai felszámolása is átkerül majd.
Felszámolási kérdésekben jártas szakemberek szerint ez az elképzelés akár védhető is lehet Brüsszelben: az „önkormányzatok függetlensége ugyanis az unióban is létező státusz”. Egy esetlegesen az MFB Investtől folyósított pénz ugyanakkor közvetlen állami támogatásnak minősülne, ami nem járható.
A gondot e modellel kapcsolatban az jelenti, hogy csupán tüneti kezelésről lehet beszélni. Ha valóban ezt a javaslatot vinné végig a kabinet, akkor az említett cégek sorsát átmenetileg rendeznék. Ám az ágazat nehézségeit nem oldaná meg. E nélkül viszont hamarosan ismét a jelenlegihez hasonló helyzetben találhatják magukat a húsüzemek.
A Gyulai esetében ráadásul egy másik súlyos gond is felmerül. A vállalatnál az alkalmazotti állomány döntő részének leépítését már bejelentették. Amennyiben a termelés újraindítható, akkor az elbocsátás lassítható, vagy akár teljesen megállítható. Ám kérdés, milyen kapacitással kezdene ismét termelni a húskombinát. Az előzőhöz mérhető gond, hogy az első hónapokban szinte biztosan veszteségesen tudna csak működni az üzem, miután vevői kapcsolatai az elmúlt hetekben leépültek. A piacaira pedig – ágazati hírek szerint – már be is nyomult a konkurencia.
Emellett, ha most el is indulna a Gyulaiban a termelés, ebből szállítható termék február elejére-közepére lenne. Vagyis még pénzügyi támogatás esetén is valahogy át kellene vészelniük az év elejét.