Jön a 200 dolláros olaj?
Úgy tűnik, hogy egyhamar nem csillapodik a politikai instabilitás a Közel-Keleten, ami emelkedő olajárat jelent. A kérdés csak az, hogy az olajár emelkedése vajon újabb recessziót vált-e ki - áll az ERSTE Group olajpiaci elemzésében. A várakozások szerint a ciklikus nyersanyagok ára 2011-ben továbbemelkedik, ebből pedig az energiaszektor profitál leginkább. Az Erste elemzői szerint az olajár 150 dollárig emelkedik, s csak 2011 második félévében várható a trendforduló. A várakozások szerint a Brent olaj átlagára 2011-ben: 124 dollár/hordó.
2008 nyarán a válságot megelőzően 140 dollár környékén tetőzött az olajár, de a 150-et nem érte el. Azóta több elemzésben is a pénzügyi lufi kipukkanásának, s az elkövetkező gazdasági válság egyik indikátorának nevezték a 140 dollár fölötti oölajárat. Ma 114 dollár körül mozog a fekete arany ára.
Ki keres jól az olajon?
Az olajbefektetések kockázat/megtérülési profilja abszolút értékben és a részvényekhez, vagy más nyersanyagokhoz viszonyítva is csak korlátozottan volt vonzó tavaly. Az egyes nyersanyagok piaci teljesítménye nagyon is vegyes képet mutatott. Míg a (viszonylag) kevéssé ciklikus mezőgazdasági termékek és az arany árfolyama határozott emelkedő trendet mutatott, addig a klasszikus ciklikus nyersanyagok (például a réz, az olaj, az alumínium, a szén, az ón, a nikkel) ára akkor kezdett emelkedni markánsan, amikor a befektetők elkezdtek nagyobb kockázatot vállalni.
Az ERSTE Group szerint mindez 2011-re nézve azt jelenti, hogy a gazdasági kilábalásba vetett hit a ciklikus nyersanyagok árának jelentős emelkedésében is megmutatkozik majd. Az energiaipar, amely a ciklikus szektorok között a legkomolyabban alulteljesítő volt tavaly, határozott nyertesként fog kitűnni a szektorális körforgásnak köszönhetően. A közel-keleti zavargások nyomán 200 dollár fölé is szökhet az olaj hordónkénti ára, előlegezik meg.
Jöhet a 200 dolláros hordónkénti ár
- „A legnagyobb bizonytalansági tényezőt az arab országokban zajló politikai fejlemények jelentik, ám ezek még messze nem árazódtak be jelenleg. Arra számítok, hogy a helyzet egyhamar nem oldódik meg" - jelentette ki Ronald Stöferle, az Erste Group részvényelemzője.
A Líbiában fennálló kaotikus állapotokon kívül további jelentős kőolajtermelő államokban is napról-napra romlik a helyzet, vagyis a dominó-effektus sem kizárható. A mélyben megbúvó társadalmi feszültségeket nem szabad alábecsülni. A olajár emelkedése elégedetlenséget szül és feljebb korbácsolja az inflációt. Amennyiben további fennakadások következnek be Líbia vagy Algéria olajkitermelésében - még ha csak rövid időre is -, annak következtében már gyakorlatilag kimerülnek Szaúd-Arábia tartalékkapacitásai.
Ráadásul a líbiai olaj kéntartalma alacsonyabb, maga az olaj pedig könnyebb, mint a szaúd-arábiai változat, s ezért nem lehet csak úgy pótolni. Szaúd-Arábia kezében van tehát a kulcs, hogy az olajár meredeken elindul-e felfelé, vagy sem. Egyrészről kétséges, hogy az ország elég gyorsan tudja-e bővíteni kapacitásait, ha igazán eldurvul a helyzet, illetve fennáll az a látens veszély is, hogy esetleg a kulcsfontosságú olajszállítási útvonalak (a Hormuzi- és a Malakai-szoros) esetleg blokád alá kerülhetnek. Ha a kettő közül bármelyik útvonal beszűkül, az olajár 200 dollár fölé emelkedik hordónként.
