Az MVM átvette a Déli áramlat-részvényeket

Az állami MVM nem közölt áron - hosszú huzavona után - átvette a szintén állami MFB-től az orosz-olasz Déli áramlat gázvezeték honi szakaszát tervező cég magyar felet megillető 50 százalékát. Az MVM közgyűlési tudósításából az is kiderül, hogy a tulajdonában lévő Vértesi Erőművel ismét gond van, az MVM vezetőségeibe pedig igen sokan érkeznek az MFB-től.

Az MVM Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. megvásárolta a Déli áramlat földgázvezeték hazai szakaszának előkészítését végző társaság 50 százalékos részvénycsomagját - jelentette az állami áramholding. A nemzeti energetikai társaság a szintén állami Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) veszi át a részvénycsomagot. Műszaki, jogi és üzleti szakértők bevonásával tárgyalásokat folytatnak a projekt magyarországi szakaszáról a Déli áramlat Zrt. másik 50 százalékos tulajdonosa, a Gazprom képviselőivel - közlik.

A közgyűlés tárgyalt a Vértesi Erőmű Zrt. tőkehelyzetének rendezéséről - teszik hozzá. Ebből derül ki, hogy ezek a döntések közgyűlésen születtek.

„Az MVM sikeres, regionálisan is meghatározó, nemzeti energiaipari vállalatcsoporttá kíván válni. Növekedési stratégiánk végrehajtásának újabb jelentős lépése a Déli áramlat vezeték magyar szakaszát előkészítő társaság 50 százalékának megvásárlása. Ezzel komoly mértékben növelhetjük a társaságcsoport szerepét a gázinfrastruktúra területén” - mondta Baji Csaba elnök-vezérigazgató.

A közgyűlés meghallgatott egy, a Vértesi Erőmű Zrt. tőkehelyzetéről szóló beszámolót is. Az MVM tulajdonában lévő Vértesi Erőmű a 2009 előtt megkötött villamosenergia-kereskedelmi ügyletek miatt több tízmilliárd forint értékű tartozást halmozott fel. Ezt saját erejéből nem volt képes megfizetni. Az MVM jelenlegi vezetése másfél év megfeszített munkájával, egy elkerülhetetlenül szükséges csődeljárás és végül sikeres csődegyezség keretében konszolidálta az erőműtársaság működését - írják.

A csődegyezség alapja olyan középtávú reorganizációs terv volt, amely 2014 végéig biztosította volna a Vértesi Erőmű működését. Ugyanakkor a kedvezőtlen piaci folyamatok, köztük a villamos energia piaci árának alakulása jelentősen befolyásolják a Vértesi Erőmű működési feltételeit. Ezt tetézte, hogy az Európai Bizottság a szénipari szerkezetátalakítási hozzájárulás, az úgynevezett „szénfillér” keretéből történő kifizetés iránti kérelmet még nem hagyta jóvá. Az MVM közgyűlése még az idén napirendre veszi a Vértesi Erőmű jövőjével kapcsolatos javaslatot.

A társaság közgyűlése két új vezető tisztségviselőt választott. Dr. Nyikos Péter, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatósága ügyvezető igazgatója, aki május óta az MVM felügyelőbizottsági tagja volt, ebbéli megbízatásáról lemondott és mostantól az MVM-igazgatóság tagja lett. Az MVM felügyelőbizottságának új tagja Dr. Bartal Tamás, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóságának igazgatója - zárul a közlemény.

A Déli áramlattal kapcsolatos döntés nem meglepő, ha csak az nem, hogy az ismeretlen árú "átadásvétel" terve már tavaly év végén ismert volt. Az MFB, amelyet még a Gyurcsány-kormány jelölt ki a gázvezeték magyar szakaszát tervező cég felének tulajdonlására, akkor még vállalta a megmérettetést. De a kormányváltás óta az Orbán-kabinet jelentősebb gázpiaci pozíciót szán az MVM-nek, az MFB pedig valószínűleg nem túl nehéz szívvel mondott le a banki tevékenységéhez képest igencsak profilidegen gázvezetéküzletről. Az MFB-MVM-részvényátadás elhúzódása az utóbbi idők során már a Gazpromnál is egyre sűrűbben napirenden szerepelt. Igaz, a projekt magyar szakaszával kapcsolatos, a késlekedésre hivatkozó aggodalmakat Alekszej Miller Gazprom-vezér nyilvánosan mindeddig lehűtötte.

Az MVM-tulajdonú Vértesi Erőmű évtizedek óta problémákkal gazdálkodási küszködik. A sikeres csődegyezséget követően az MVM egy jelentősebb hitelt nyújtott, egyszersmind viszont a további anyavállalati finanszírozás beszüntetésére tett ígéretet. A szénbánya működtetését a kormány tavaly 2012 végéig, míg az erőművi termelés fenntartását 2014-ig ígérte. A közleményben említett piaci hatások más honi erőmű gazdálkodását nem befolyásolják ilyen látványosan.

Az, hogy az MVM igazgatóságában és felügyelőbizottságában MFB-s vezetők jelennek meg, kissé azért furcsa, mert az MVM-nek nem az MFB, hanem az MNV a minősített többséget birtokló részvényese. Az MVM-nek az MFB egy üzleti partnere: társtulajdonosok például a tervezett magyar-szlovák gázvezetékben, ahol az MFB egyszersmind banki finanszírozó is.

Az iparpolitikát felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanakkor érzékelhetően szívesen bíz meg kiemelt feladatokkal jelenlegi vagy korábbi MFB-s tisztségviselőket. A Fidesz 1998-as és 2010-es kormányalakítását követően maga Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter is az MFB vezetői közé került.

A Fidesz mögötti gazdasági hátország egyik vezéralakjaként számon tartott Simicska Lajos szintén az első Orbán-kabinet idején volt az MFB egyik elnöki főtanácsadója. Az üzletember a hírek szerint egyben a jelenlegi MVM-vezért, Baji Csabát a kormányváltás előtt foglalkoztató energiacég áttételes tulajdonosa is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.