Az állami Magyar Villamos Művekhez (MVM) "kerül" a Déli áramlat nevű orosz-olasz vezetékterv magyar szakasza - értesült meg nem nevezett forrásokból a Világgazdaság.

Ez állítólag az utóbbi idők magyar-orosz kormányközi egyeztetéseinek köszönhető. Így "lekerül a projekt listájáról a Magyarország nélküli változat". Fellegi Tamás szakminiszter és kétoldalú kapcsolatokért felelős kormánymegbízott ezt a lap szerint nagykövetségek munkatársainak már bejelentette, ám nyilvános közlés nem jelent meg az ügyben.

A Gyurcsány-kormány korábbi megállapodása értelmében a honi szakasz előkészítését egy 50-50 százalékos vegyes vállalat irányítja, melynek tulajdonosa magyar részről a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) volt. Kétségtelen, hogy az állami bank első látásra sem tűnt túl jó választásnak, hisz nincs szakmai tapasztalata. Az előkészítésben sokáig részt vevő Molt a Gyurcsány-kormányhoz hasonlóan a jelek szerint az Orbán-kabinet sem kívánja közel engedni a tervhez. A Népszabadság korábbi értesülései szerint az MVM-nek már Gyurcsányék is felkínálták a lehetőséget, de az állami holding azt akkor még sikerrel verte vissza, hisz akkor még elsősorban árampiaci szereplőnek számított.

Az Orbán-kormány színrelépésével - és az MVM-vezérkar lecserélésével - az a határozott irány bontakozott ki, hogy az MVM ne csak árammal, hanem gázzal is foglalkozzék. Így a mostani belső átrendezés magától értetődőnek tűnik.

Ugyanakkor számos kérdés lóg a levegőben. A hír szerint önmagában az, hogy az MFB volt a tulajdonos, valamiféle gátat jelentett a honi szakasz előrehaladását illetően. Eddig ezzel kapcsolatos feszültségekről nem lehetett hallani. (Annál inkább arról, hogy Orbán Viktor ellenzékben tett Déli áramlat-ellenes kirohanásai elbizonytalanították a vele most már kormányfőként tárgyaló orosz felet. Noha a Fidesz a magyar közvéleményt nem tájékoztatta pálfordulásának részletes okairól, a kulisszák mögött sikeresen győzték meg az értetlenkedő feleket: valójában sosem volt ellenükre az orosz gázberuházás, az ügyet csupán Gyurcsány hatalmának aláásása végett fújták fel.)

Az is kérdés, mindez pénzügyileg milyen hatást gyakorol az MVM-re. Korábbi értékelések szerint, ha az áramcsoport tényleg megvalósítja a Paksi Atomerőmű bővítését, összes forrására szükség van. Ehhez képest az Orbán-kabinet egyelőre nem mutatta be a bővítés anyagi vonzatait. Ugyanakkor minden lehetséges állami eszközt bevetett az MVM gázipari oldalának bővítése érdekében. Így az MVM-et jelölték ki az AGRI nevű, Azerbajdzsánt és Magyarországot összekötő gázszállítási elképzelés magyar felelősének, az MVM építheti a magyar-szlovák gázvezetéket és értékesíthette az állami gáztartalékok egy részét. Az állami áramholding az energiastratégiában a honi fő gázbehozatali szerződés későbbi lehetséges kedvezményezettjeként is feltűnik. Az MVM természetesen a kormányakarat szerint cselekszik, de még mindig kissé profilidegennek tűnik számára a kormány által kijelölt gázipari csapásirány. Ennek megfelelően továbbra sem látszik a változások költségvonzata. Természetesen egyelőre az sem látszik, hogy az MVM fizet-e az MFB-nek a Déli áramlat-részvényekért, és ha igen, mennyit.