Az állami vállalatok felett álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is megszólalt Lázár János jelentős hullámokat vető javaslata kapcsán, miszerint állami vállalatot az eddigi szabályokkal ellentétben nyugodtan vezethessen olyan személy, aki előtte felszámolásba vitt egy céget. Sokan úgy vélik, hogy a javaslat konkrét személyek állami elhelyezkedése előtt hivatott megnyitni az utat.

Az MNV közleménye úgy fogalmaz, hogy zavartalanná teszi az állami vagyongazdálkodást az adózás rendjéről és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvények hétfőn elfogadott módosítása.

A szervezet úgy látja, hogy az adózás rendjéről szóló, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény alapján korábban olyan helyzet állt elő, amely korlátozta az államot és az állami vagyon felett tulajdonosi jogokat gyakorló szervezeteket feladataik ellátásában.

Így nemcsak a magyar állam nevében többségi tulajdonú részesedések megszerzésére irányuló ügyleteket akadályozta, hanem az állami tulajdonú társasági részesedések hasznosításával kapcsolatos szerződések megkötését és megszüntetését, bizonyos esetekben még tőkeemelések végrehajtását is.

Az MNV az állami vagyon általánosan kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezete, így sok esetben tőle függetlenül, "válogatás nélkül" kerülnek hozzá különböző állapotú társaságok – fogalmaz a közlemény.

A cégek között nagy számban vannak felszámolás, végelszámolás vagy megszüntetési eljárás alatt álló, valamint törvényi előírás alapján kényszer-végelszámolási eljárás alá került társaságok. Az állam több esetben fantomcégeket is örököl.

Az eddig hatályban lévő törvényi rendelkezések alapján a kényszer-végelszámolási eljárások automatikusan kényszertörlési eljárásba fordulnak át. Ennek következményeként a magyar állam mint tag nevében eljáró szervezet – jelen esetben az MNV – öt évig nem lehetne más gazdasági társaság többségi tulajdonosi jogokat gyakorló tagja –hangsúlyozza a vagyonkezelő.

Az MNV szerint a Lázár János és Ékes József fideszes képviselők által jegyzett törvénymódosítás megoldást jelenthet a probléma kezelésére. Eszerint ugyanis a jövőben a cégbíróság nem alkalmazza az eltiltást a magyar állammal, az államot megillető tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetekkel, vagy ezek közvetlen, illetve közvetett többségi befolyása alatt álló szervezetekkel szemben.

A törvény szerint ha többségi állami tulajdonú cég vezető tisztségviselőjének – illetve többségi tulajdonjoggal rendelkező tagjának (tulajdonosának) – köztartozása miatt nem kaphat adószámot a társaság, akkor az illető személy 8 napon belül kérheti az adóhatóságtól határozata megváltoztatását. Az adóhatóság visszavonja az adószám kiadását megtagadó határozatát, és kiadja az adószámot.

A hatályos szabályok szerint ugyanis aki felszámolásba vitt korábban egy céget, azt a bíróság eltiltja attól, hogy öt évig vezető tisztségviselő, vagy pedig többségi tulajdonos legyen másik cégben. Az új törvény szerint azonban ezt a szabályt nem kell alkalmazni az állami cégekre.

A jogalkotó célja a csalárd cégalapítás megakadályozása volt. Márpedig az államnál az ilyen szándék "fel sem merülhet", így azt ki kell venni a vonatkozó szabályok alól – érveltek indoklásukban az előterjesztők.