Közreadta a Magyar Nemzeti Bank az államháztartásról szóló elemzését, amelyben a költségvetési pályát vázolják fel 2027-ig. Ez az a 84 oldalas jelentés, amelyről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már előre azt mondta tegnap, hogy „példátlan, erkölcstelen, etikátlan és nagyon nagy mértékben árt a Magyar Nemzeti Bank tekintélyének, a magyar jegybanknak, a magyar pénzügyi rendszernek és Magyarországnak”. Akkori ismertetése szerint a jegybank növekvő államadósság-szintet jelez majd előre. A miniszter beszédét – ritka kivételként – a kormányzati portál videón is megjelenítette.  

A miniszteri prognózis végül nagyjából stimmel is, bár nem úgy. A jegybank szerint a növekedési kilátások romlása és a nyugdíjkiadások jelentős emelkedése miatt rövid távon romolhat a költségvetés helyzete és az adósságpálya íve. A 2012 végén a GDP 79 százalékán álló államadósság a következő két évben 1-2 százalékkal csökkenhet, de 2015-17 között minimálisan növekedni fog, megközelíti a 80 százalékot. Onnan azonban folyamatosan csökken, s 2027-re a GDP 66 százalékára süllyedhet. Ez azonban 6 százalékkal elmarad az euró bevezetéséhez megkövetelt 60 százaléktól, és az alaptörvénybe foglalt 50 százaléktól is messze esik. A folyamatos csökkenést az teszi lehetővé, hogy a költségvetés elsődleges, azaz kamatkiadások nélkül számított egyenlege a GDP 2 százalékára nő, és ez már fedezetet nyújt az adósság lefaragására. Az elsődleges egyenlegben 2015-től kezdődően elvben évi 0,1 százalékos javulást kell eszközölni ahhoz, hogy 2027-re biztosan meglegyen az ominózus 60 százalék. A mostani jelentésben ez a nagy újdonság: az egy évvel ezelőtti előrejelzés 8 százalékponttal alacsonyabb rátát jósolt a ciklus végére, vagyis a bűvös 60 százalékot e szerint külön intézkedések nélkül is el lehetett volna érni.

Az átmeneti növekedésnek alapvetően három okát látja a jegybanki elemzés. Egyrészt kicsit rosszabbul alakul majd a költségvetési egyenleg, másrészt várhatóan növekednek a kamatkiadások, harmadrészt pedig a növekedés sem lesz olyan jó. Ezekben a tényezőkben a korábbi, szűk egy évvel ezelőtt megjelent elemzéshez képest valóban van eltérés: a növekedési prognózis nyilvánvalóan azért változott, mert kisebb a GDP bővülése a vártnál. A kamatkiadások növekedéséért a kedvezőtlenül változó adósságpályát okolja. Ami azonban a legrosszabb a kormánynak, hogy a jegybank szerint a 2012-es költségvetési intézkedések negatívan befolyásolják a folyamatokat. Ilyennek írják le a nyugdíjkiadások emelkedését. Szerintük a korkedvezményes nyugdíj szigorításának hatása a vártnál kisebb megtakarítást hoz, a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nők is a vártnál többen vonultak nyugdíjba, ráadásul az idén nagyobb nyugdíjemelés lesz, mint a törvényi előírás. További egyenlegrontó tényező a felültervezett infláció, ami miatt a nyugdíjak reálértéke is emelkedni fog, ez hosszú távon nagyobb költségvetési kiadást jelent.

A mai jegybanki tájékoztatón elhangzott: a múlt héten a nemzetgazdasági minisztérium szakértőivel egyeztettek, és sok szempontból korrigálták is az észrevételeknek megfelelően az adósságpályát. Az utolsó javításokat a héten hajtották végre az anyagon, de azok a főbb számokat már nem érintették.