A magyar gazdaságra ugyanazok a tényezők hatnak, mint tavaly novemberben, a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi inflációs jelentésének idején, csak éppen sokkal erőteljesebben – mondta a jegybank februári jelentését bemutató beszélgetésen Kovács Mihály András, az MNB monetáris stratégia és közgazdasági elemzések szakterületének helyettes vezetője. Azaz a nemzetközi gazdasági helyzet tovább romlott, a magyar bankok hitelezési gyakorlata még vérszegényebb, a kormány intézkedései rövid távon növelik az inflációt és lassítják a gazdaságot, ám hosszú távon segítik a versenyképesség növekedését. A bizonytalanság minden korábbinál nagyobb ma Magyarországon.

Mindezek tükrében a jegybank rontott korábbi előrejelzésein. Ebben az évben az MNB 3,5 százalékos, jövőre 0,5 százalékos GDP csökkenést vár. Az infláció az adóemelések hatására átmenetileg öt százalék közelébe emelkedhet, de éves szinten 3.7 százalék, jövőre azonban már csak 2.8, köszönhetően annak, hogy 2010 második felétől csökkenni kezd. Erre az évre az MNB GDP arányosan 2,9 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiányt vár, jövőre a kormányfő által bejelentett intézkedések révén három százalék alá is kerülhet, ha azok csak részben valósulnak meg, akkor 3,3 százalék lesz.

Minden adat, amelyet a jegybank publikált, nagy mértékben függ attól, hogy mi valósul meg a bejelentett kormányzati intézkedésekből. Az MNB elemzői inflációs jelentésük elkészítésekor csak azokkal a lépésekkel számoltak, amelyeket a kormányzat kellően részletezett ahhoz, hogy hatásuk kézzel fogható legyen. Így történhetett az, hogy miközben a kabinet 2010-ben 550 milliárd forint megtakarítást vár a bejelentései eredményeként, az MNB ebből csupán 331 milliárd forintot tudott beazonosítani.

A bevételi oldalon az adó-átalakítások célja az adószerkezet megváltoztatása volt, ami abból is kiderül, hogy a költségvetési hatás idén nulla. Az MNB számításai szerint a munkáltatói tb járulék öt százalékos csökkentése ebben az évben 81, jövőre 281 milliárd forint bevételkiesést jelent. Az szja szabályok lazítása miatt 40, illetve 192 milliárd forinttól esik el a büdzsé. Az adómentes juttatások eltörlése 2009-ben semmit, 2010-ben 215 milliárd forint bevételt hoz. Ugyancsak nyer a költségvetés, 123, majd 288 milliárd forintot az ÁFA emelésén. A kiadási oldalon erre az évre bontakozóan az MNB be tudta azonosítani a kormányzati intézkedéseket, így összességében 203 milliárd forintos megtakarítást mutatott ki. A lakossági juttatások (nyugdíj, családi pótlék) visszafogása idén 17, jövőre 121 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat. A központi kormányzat önmegtartóztató viselkedése 2009-ben 93, 2010-ben 123 milliárd forintot hagy a kincstárban. A természetbeni juttatások (oktatás, egészségügy) 30-30 milliárd forint megtakarítást eredményeznek. Az MNB szerint a kormányzati intézkedések mindkét évben jelentősen emelik az inflációt, 2009-2010-ben összességében 2,5 százalékkal.