A Magyar Nemzeti Bank visszautasítja az Állami Számvevőszéknek a jegybank törvényes működését megkérdőjelező megállapításait, és értetlenül áll az előtt, hogy miközben az ÁSZ elnöke korábban nem látott okot a büntetőfeljelentésre, később a jegybank a sajtóból arról értesült, hogy a számvevőszék mégis nyomozást kezdeményezett az ügyben.

Ezzel kapcsolatban délelőtt egyébként az ÁSZ egy sajtóközleményt tett közzé, amelyben kifejti, hogy médiában megjelent hírek többségével ellentétben az Állami Számvevőszék nem tett feljelentést a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzéséhez kapcsolódva, hanem jelzéssel élt az illetékes hatóságok irányában. 

Az ÁSZ nem nyomozó hatóság - írják -, kizárólag az ellenőrzés során elvégzett dokumentum-ellenőrzés alapján tudomására jutott információkra támaszkodva valószínűsíthet jogellenes magatartást. Ha ezek során olyan cselekményre bukkannak, amely vélhetően a törvényekbe ütközik, az új ÁSZ törvény adta lehetőséget kihasználva jelzéssel él az adott ügy vizsgálatára jogosult hatóságoknál. 

Az MNB csütörtökön az MTI megkeresésére azt közölte: az MNB működése törvényes, az IMF-nek történő adatszolgáltatással nem lépte túl a hatáskörét. A Magyar Nemzeti Bank az adatszolgáltatással banktitkot nem sértett, és azt a hitelintézeti törvény sem zárja ki, hogy az IMF által jogszerűen igényelt egyes adatokat az MNB az IMF-nek továbbítsa - fogalmaztak.

Az MNB értetlenül áll az előtt, hogy miközben az Állami Számvevőszék elnöke február 13-án még nem látott okot a büntetőfeljelentésre, addig alig egy héttel később a sajtóból arról értesült a jegybank, hogy az ÁSZ mégis büntetőeljárást, nyomozást kezdeményezett az ügyben. Tette mindezt úgy, hogy maga az ÁSZ jelentése az IMF-nek történt adatszolgáltatással kapcsolatban mindössze egy olyan javaslatot tartalmaz, hogy a jegybank elnöke "intézkedjen a felhatalmazás nélküli adatszolgáltatással kapcsolatos felelősség megállapításáról, a felelősség okainak feltárásáról és az eljárási hiba megszüntetéséről." Az Állami Számvevőszék javaslatának az MNB maradéktalanul eleget tett - emlékeztetnek.

A Magyar Nemzeti Bank - ahogy a korábbi feljelentések esetében is - mindenben áll a nyomozó hatóságok rendelkezésére. A jegybank emlékeztet arra, hogy korábban az MNB ellen indított eljárásokat bűncselekmény hiányában megszüntette az illetékes hatóság.

Domokos László, az ÁSZ elnöke múlt szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést, amely szerint két szempontból sem volt törvényes az MNB működése. Az ÁSZ vezetője azt mondta, hogy az MNB - a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban - a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról az IMF-nek 2010. augusztus 23-áig. 

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője az M1 Híradónak szerdán azt mondta: a Fővárosi Főügyészség az ügyben feljelentéskiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg. Hozzátette: a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése után hivatali visszaélés, valamint gazdasági titok megsértése bűntettének gyanúja miatt elrendelte a nyomozást.

A gazdasági titok megsértésével, illetve a hivatali visszaéléssel meggyanúsított MNB-vezetés a lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint viszonylag könnyű helyzetben van, szerinte a gyanút megalapozni és eredményes büntető eljárást végigvinni ebben az ügyben nem lesz egy sikertörténet.

Egyrészt a ma és a cselekmény idején hatályos büntető törvénykönyv szerint a gazdasági titok megsértése akkor valósul meg, ha az MNB a rábízott üzleti titkot jogtalan előnyszerzés végett vagy másnak vagyoni kárt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vagy üzleti titkot jogosulatlanul szerez meg, használ fel, közöl mással vagy nyilvánosságra hoz. A titoksértés csak akkor büntethető tehát a Btk. szerint, ha abból az MNB-nek jogtalan előnye származott, vagy másnak ezzel vagyoni hátrányt okozott.

Azzal, hogy az MNB hét kereskedelmi bank adatait előbb szóbeli, majd írásbeli hozzájárulásukkal, tehát tudtukkal a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendelkezésére bocsájtotta, nem szerezhetett jogtalan előnyt, mivel ő maga nem piaci szereplő, s mint ahogy a megkapott adatokat nyilvánvalóan az IMF sem hasznosította, az érintetteknek kárt okozva ezzel. A szándékos károkozás és a szándékos, jogtalan előnyszerzés feltételezése önmagában is abszurd az MNB esetében.

A hivatali visszaélés bűntettét is csak célzatosan lehet elkövetni, ez is a szándékosságot feltételezi. A jogtalan előnyszerzés és a jogtalan hátrány okozása – mint kritérium – az előbb említettek szerint sem állja meg a helyét. A hivatali kötelességszegést, a hatáskörtúllépést, vagy a hivatali helyzettel való visszaélést vizsgálhatják ugyan, de a célzatosság feltételezése ezek esetében sem állhat fenn jogi szakértőnk szerint.